Elindult a visszaszámláló: ha minden így marad, nem sok választja el a világot a 200 dolláros olajtól

Az olaj ára akár 150 vagy 200 dollárra is emelkedhet hordónként, ha a Hormuzi-szoros szinte teljes lezárása a következő hat-nyolc hétben is fennáll az iráni háborúval összefüggésben a FGE NexantECA energiapiaci tanácsadó cég szerint. Ez a lehetőség könnyen valósággá válhat, mert Washingtonban már azt mérlegelik, hogy úgy zárják le legfeljebb néhány héten belül az iráni háborút, hogy az energiafolyosó zárva marad, és egy későbbi időszakban nyitják meg, főként Európa és a Perzsa-öböl országainak képességére támaszkodva – írja az Origo.

Százmillió hordónyi olaj esik ki hetente a piacról

A lap idézi Fereidun Fesharakit, a tanácsadó cég igazgatóságának elnökét, aki egy interjúban így fogalmazott: „Hetente 100 millió hordó, havonta pedig 400 millió hordó olaj nem folyik át a Hormuzi-szoroson. Tehát belátható időn belül a piaci veszteségek csillagászatiak lesznek.”

Az olaj ára kisebb megszakításokkal és mérsékelt csökkenésekkel emelkedett március folyamán az egész Közel-Keletet megrázó iráni háború, valamint a Hormuzi-szoros Irán általi lezárása miatt. A szoroson azóta

• csak néhány hajó haladt át, azok is különalkuk keretében megfizetett busás összegek ellenében, 
• illetve magának Iránnak a kitermelését szállító olajtankerek, ami az adatok alapján az iráni olajexport folytonosságát mutatja. 

Eközben a Perzsa-öböl többi termelője összességében napi több millió hordónyi olajszállítást állított le. 

A határidős árfolyamok jelenleg is volatilisek, egy tankerhajó elleni újabb támadás megemelte az árakat, de Donald Trump elnök azon kijelentése, miszerint tanácsadóival egyeztet arról, hogy hajlandó befejezni a katonai csapásokat a vízi út zárva tartása mellett, növelte a kockázatvállalási hajlandóságot. 

Ha ugyanis a csapások megszűnnek Irán ellen, feltehetően Teheránnak sem lesz oka megtámadni a Hormuzi-szoros hajóforgalmát – hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy a teheráni vámterv alapján az Egyesült Államokhoz és Izraelhez köthető hajókat Irán továbbra is ellenségesnek tekintené, de legalábbis feltartóztatná a szoros környékén.

Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy bár a háború közeli befejezésére utaló amerikai kijelentéseket a piac az elmúlt napokban mindig pozitívan fogadta – ami az olajár mérséklődésében nyilvánult meg –, az elemzők és a kereskedők egy része úgy látja, hogy ezek a szóbeli intervenciók csak igen korlátozott erejűek. Sőt, Fesharaki szerint egyáltalán nem hatékonyak hosszú távon, mert az ellátási zavarok fizikai valósága fogja végső soron alakítani, várhatóan felhajtani az árakat. „A piac kifullad, és az árak emelkedni fognak” – mondta, kifejezve kételyeit.

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a The Economistnak napokban adott friss interjújában azt mondta, hogy az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújából eredő kockázatokat alábecsülik. 

További részletek az Origo cikkében olvashatók.