Már hivatalosan az EU-s energiapiacon Ukrajna: pöröghet a biznisz, óriásit szakíthat Kijev – a rezsicsökkentésnek annyi, a lakosság beleroskad

Megszületett az a törvény Ukrajnában, amely rögzíti az ország áramhálózatának csatlakozását az EU energiapiacához. A dokumentumot április 20-án írta alá Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A törvény jogi átfogó keretet ad az országos árampiac páneurópai rendszerbe integrálásához. Ennek részeként elindul egy mechanizmus, amellyel összehangolhatók az áram vételének és eladásának árai és mennyiségei a tranzakció napján és a következő napon.

A most írásba foglalt integráció már megtörtént

Mindazonáltal az integráció műszakilag már 2022. márciusában megtörtént, amikor Ukrajna villamosenergia-hálózatát fizikailag csatlakoztatták az európaihoz (ENTSO-E). A folyamat 2023 novemberének végén zárult le. A rendszer azonban a lezárulás ellenére továbbra is speciális üzemmódban működik – mutat rá egy orosz szaklap. Például most január 31-én az ENTSO-E jelentős forgalomkiesést tapasztalt, valamint azt, hogy az ukrán és a moldovai villamosenergia-rendszer levált az európairól az orosz támadások következményei miatt.

Az uniós és az ukrán energiapiacok egyesítése révén az ukrán villamosenergia-piac az EU belső piacának részévé vált, illetve részben még válik, ami a következőket jelenti.

• Az ukrán vállalatok közvetlenül kereskedhetnek az árammal az európai partnereikkel.
• Ukrajna csatlakozik a páneurópai kereskedési platformokhoz. Ez növeli a piac likviditását és segíti a kapacitások hatékonyabb kihasználását.
• Egységesek a szabványok és az irányítás, a terület így európai mércével átláthatóvá válik.
• Kötelezőek lesznek Ukrajnában az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökség (ACER) határozatai.
• Fokozatosan el kell törölni az ukrajnai állami árplafonokat.
• Megjelenik az energiaszegénység fogalma, vele pedig a kiszolgáltatott fogyasztókat védő mechanizmusok.
• Ukrajna gyorsan segítséget kaphat Európától áramrendszere stabilizálásához. (E segítséget tagadta meg politikai okból Szlovákia.)
• Ukrajna csatlakozik az európai kiegyenlítő platformokhoz.
• Ukrajna és az EU közös cselekvési terveket dolgoz ki a válságok vagy infrastruktúrát érő támadások esetére.
• A fenti törvény aláírásával Ukrajna 500 millió eurót kaphat az Ukrajnai Támogatási Program keretében.

Minden ukrán pénztárcája megérzi majd

A törvény talán legfontosabb rendelkezése az áramárplafonok eltörlése, ami 2027. május 1-jén lép hatályba. A korlátozások feloldása után a tőzsdei ár majd a tényleges kínálattal és kereslettel összhangban fog ingadozni. Volodimir Omelcsenko, a Razumkov Központ energiaprogramjainak vezetője már a törvény aláírása előtt figyelmeztetett, hogy 

Az emelés persze fokozatos lesz, de a részletek nem ismertek. Kijev már kijelentette, hogy a piaci árképzés csak a vállalkozásoknak szól, a háztartásokat nem érinti.

Európában belül Ukrajnában a legolcsóbb az áram és a gáz a lakosság számára a Világgazdaság korábbi cikke szerint. (Magyarország elsősége az Európai Unión belül igaz.) A kijevi lakosság a legfrissebb, márciusi adatok szerint átlagosan 8,59 eurócentnyi hrivnyát fizetett egy kilowattóra áramért – mutatta ki a finn VaasaETT. Ez a budapesti rezsicsökkentett tarifának csak a 89 százaléka, a 24,46 eurócentes európai átlagnak pedig körülbelül a harmada.

Messze nincs minden sínen az ukrán árampiacon

Az ukrán energiakereskedelmi rendszerben egyetlen dolog állandó, a 2011 óta folyamatos változás – értékelte lapunknak Ukrajna uniós áramintegrációját Balogh József energiapiaci szakértő. Magyarázata szerint e változást néha reformnak hívják, néha átszervezésnek, máskor uniós integrációnak. A valóság azonban az, hogy Ukrajnában a de iure és a de facto kereskedelmi környezet között egyre nagyobb a különbség.

A legszebb példa erre az energiakereskedelemmel kapcsolatos adminisztráció. A standard EU EFET szerződést kétnyelvű változatban „ukránosították”, ahogyan az egyes üzletekhez tartozó confirmation (megerősítés) is két nyelven készül. (Az EFET az európai energiakereskedők szakmai szervezete.) A fordítással azonban eltűnnek jogi koncepciók (a legszebb, az angol „trust” intézménye) és a szakkifejezések. Nagyon nehéz ISDA (pénzügyi) keretszerződést kötni, ami azért problémás, mert az integrált uniós árampiac már ilyen pénzügyi alapon kereskedik.  

Például, az ukrán fél csak akkor tud kártérítést fizetni, ha a kifizetéshez fizikai szállítás is van rendelve. Csakhogy ez sokszor lehetetlen, hiszen a kártérítés éppen azért a szerződésszegésért járna, amely szerint az ukrán fél nem tudta átvenni az áramot.

Vannak, akik pont ezzel járnak jól

Balogh József tapasztalatai szerint néhány ukrán állami és több magáncég kényelmesen berendezkedett erre az adminisztrációs őrületre. Remekül működnek az átlagos uniós kereskedő számára nehezen felfogható környezetben. Az ilyen ukrán cégek nem igazán érdekeltek abban, hogy az ukrajnai áramkereskedelem és -vámolás teljesen EU-konformmá váljon. Ezért is érdemes óvatosan fogadni az ukrán–EU piac-összekapcsolásra vonatkozó, nagy bejelentéseket. Ugyanakkor nagyon jó lenne, ha most tényleg sikerülne teljesen EU- és EFET-alapokra állítani az ukrán áramkereskedelmet. De az elmúlt tizenöt év keserű tapasztalata az, hogy amit abban eddig nem sikerült megreformálni, most egy hangzatos elnöki bejelentés nem teszi rendbe az egyik napról a másikra, azaz az április 23-án kezdődő uniós csúcsig.