Vlagyimir Putyin egyetlen húzással betett az egész északi féltekének

Oroszország ideiglenesen leállította az ammónium-nitrát exportját, ami tovább szűkíti a már amúgy is feszített globális műtrágyakínálatot. A mezőgazdasági minisztérium március 21-től április 21-ig felfüggesztette a kivitelt – írja a Bloomberg.

Azt fontos hangsúlyozni, hogy a kormányközi megállapodások keretében történő szállításokat nem érinti a korlátozás. Moszkva szerint a lépés célja, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák idején elsőbbséget kapjon a belföldi ellátás, és zavartalanul folytatódhassanak a vetési munkálatok a nitrogénműtrágyák iránti erős külföldi kereslet ellenére.

Oroszország a világ második legnagyobb műtrágyagyártója, és a globális kereskedelem csaknem 20 százalékát adja. Tavaly 28,9 millió tonna nitrogénműtrágyát termelt, de már korábban is korlátozta az exportot a hazai igények előtérbe helyezése érdekében. Az idei évre – 2025. december 1-jétől május végéig – 10,6 millió tonnás exportkvótát határozott meg, amely az ammónium-nitrátot is tartalmazza.

Általában a karbamid jelenti Oroszország műtrágyaexportjának legnagyobb részét. A termelést az orosz–ukrán háború is nehezíti, mivel a gyárakat gyakran érik dróntámadások. Például a Dorogobuzs nevű vállalat üzeme – amely évente mintegy kétmillió tonna nitrogénműtrágyát állít elő – várhatóan májusig nem tud termelni.

Súlyos ellátási zavarok a műtrágyapiacon

Az orosz kormány döntése az amerikai-izraeli–iráni háború miatt amúgy is bizonytalanná vált műtrágyapiacra érkezett. A Hormuzi-szoros – amely a globális műtrágya-kereskedelem mintegy egyharmadát bonyolítja – február vége óta gyakorlatilag le van zárva. A helyzetet tovább rontja, hogy a világ legnagyobb műtrágyatermelőjeként ismert Kína is korlátozta az exportját.

Az ellátási zavarok különösen most érzékenyek, mert az északi félteke gazdái ilyenkor, a tavaszi vetés időszakában használják a legtöbb műtrágyát. A hiány miatt erősödhet a verseny a rendelkezésre álló készletekért, ami felviheti a gazdák költségeit, és végül az élelmiszerárakban is megmutatkozhat.

Az is fontos, hogy a műtrágyagyártás energiaigényes, nagymértékben támaszkodik a földgázra alapanyagként, az energiaköltségek pedig akár a termelési költségek 70 százalékát is kitehetik. A műtrágya hiánya globális problémává fejlődhet, aminek nagyon súlyos következményei lehetnek:

• Afrika számos országában anélkül nem lehet elérni a legalább szükséges termésátlagokat, hogy ne jelentkezzen a tendenciaszerű élelmiszerhiány;
• Délkelet-Ázsiában alapvető terménynövényekből lehet hiány;
• Európában pedig megszaladhat az élelmiszer-infláció, mert a megugró földgázárak miatt a helyi gyártást is csak jelentős ráfordítással lehetne felpörgetni, mivel a nitrogénalapú műtrágyák gyártása meglehetősen földgázintenzív.