Nagyon úgy tűnik, összeomlottak az amerikai-iráni béketárgyalások: a hírre elszálltak az olajárak, már 100 dollárnál is járt a Brent
Kedden este ismért meredeken emelkedtek az olajárak, miután JD Vance amerikai alelnök tervezett iszlámábádi látogatását – amelynek célja az iráni háború lezárásáról szóló tárgyalások megkezdése lett volna – elhalasztották, mivel Irán nem reagált az Amerikai Egyesült Államok tárgyalási javaslataira.
A Bloomberg tudósítása szerint a Brent nyersolaj csaknem 6 százalékos ugrást követően hordónként éppen 98 dollár fölött mozgott, miközben reggel még 94 dollár környékén tartózkodott. A júniusi szállítású West Texas Intermediate (WTI) határidős jegyzése valamivel több mint 91 dolláron állt. A Pakisztánba tervezett második tárgyalási fordulót az utolsó pillanatban kínálkozó esélyként értékelték a feszültség enyhítésére, ugyanis az Amerikai Egyesült Államok és Irán között megkötött tűzszünet szerdán lejár.
Miközben JD Vance látogatásának elmaradása az olajárakat felfelé rántotta, a New York-i részvénypiacok esni kezdtek a hírre.
A béketárgyalások meghiúsulására utal az is, hogy Steve Witkoff and Jared Kushner, az iráni háború két főtárgyalója a CNN tudósítása szerint kedd délután úton volt Miamiból Washingtonba. Pedig a Belbiztonsági Minisztérium repülőgépe, amelyen tartózkodik a két politikus, eredetileg Iszlamabádba, a tárgyalások helyszínére tartott volna.
Nem kedvezett a tárgyalásoknak, hogy Donald Trump amerikai elnök a közösségi médiában többször üzent az iráni rezsimnek. Hangsúlyozta, hogy Washington nem siet megállapodást kötni, és megismételte, hogy amennyiben nem születik áttörés, újraindítja Irán bombázását és nem hosszabbítja meg a tűzszünetet sem.
Esmail Baghaei, az iráni külügyminisztérium szóvivője az IRIB állami televíziónak elmondta, hogy még nem született végleges döntés arról, hogy Irán részt vesz-e az Egyesült Államokkal Pakisztánban folytatott béketárgyalásokon.
Az ok világos, ez nem határozatlanság kérdése. Ellentmondásos üzenetekkel, következetlen viselkedéssel és elfogadhatatlan lépésekkel szembesülünk az amerikai oldalról
– mondta Baghaei.Hozzátette, hogy ez magában foglalja az iráni hajók elleni amerikai támadásokat és a Hormuzi-szoros blokádját. „Az Egyesült Államok ezek a lépései tengeri kalózkodásnak és állami terrorizmusnak minősülnek, különösen, ha két iráni hajóról van szó” – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen viselkedés „megkérdőjelezi” Amerika szándékait és komolyságát.
Az olajárakat erősen befolyásolják a konfliktus lezárásának kilátásaival, valamint a Hormuzi-szoroson – a világ tengeri olajkereskedelmének mintegy negyedét lebonyolító szűk keresztmetszeten – történő hajózás újraindulásával kapcsolatos várakozások. A felek között számos rendezetlen kérdés maradt, többek között az Irán nukleáris programjával és Izrael libanoni hadműveleteivel kapcsolatban is.
Az Amerikai Egyesült Államok és Izrael által február végén indított konfliktus példátlan globális energiapiaci sokkot idézett elő: a fizikai nyersolaj és az olyan termékek, mint a benzin árának megugrása megterheli a fogyasztókat, miközben erősíti a gazdasági növekedés lassulásával és az infláció széles körű megugrásával kapcsolatos félelmeket.
Ennyi volt: az oroszok kijavították a felgyújtott olajkikötőket – Putyin tartja a markát a nagy pénzért
Oroszország helyreállította a tengeri olajexportját, miután az ukrán dróncsapások hetekre visszavetették a szállításokat. A kiesés hatása még látszik, de a következő hetekben látványos ugrás jöhet a globális piacon, ami Moszkvának is óriási bevételnövekedést fog hozni.
A Bloomberg értesülései szerint Oroszország újraindította az Urals típusú kőolaj exportját legfontosabb nyugati kikötőiből, miután az ukrán dróncsapások komoly zavarokat okoztak a rendszerben. A balti-tengeri Primorszk és Uszt-Luga, valamint a fekete-tengeri Novorosszijszk kulcsszerepet játszik az orosz olaj világpiacra juttatásában, és ezek a létesítmények hetekig akadozva működtek.
