Ezt adhatja a világnak az iráni háború: űrsebességre kapcsolhat a zöldátállás és az energiaátmenet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása a tiszta technológiák terjedésének ugrásszerű felgyorsulását hozhatja magával, ahogy az az orosz–ukrán háború kitörése után is történt – jósolja írásában Michael Liebrich, az energiaátmenet pénzügyi vonatkozásának szakértője.
Az energiaátmenet Trump erőfeszítései ellenére is jól halad
Az írás először sorra veszi az energiaátmenet alakulását, mely még az Egyesült Államokban sem lassult le, Donald Trump erőfeszítései ellenére sem. A tengerentúlon továbbra is nő a megújuló energiák termelése, miközben az elektromos autók népszerűségének csökkenése a hálózati energiatárolók terjedését hozza magával.
Más országokban pedig tovább nőnek az energiaátmenetet célzó kiadások, és miközben a globális áramfogyasztás 2,7 százalékkal nőtt tavaly, a gázalapú áramtermelés csak 0,6 százalékkal nőtt, a széntüzelésű erőművek termelése pedig 0,6 százalékkal csökkent is, noha Kína 90 gigawattal növelte kapacitását. Ezzel szemben a szél- és napenergia együttes termelése 18 százalékkal nőtt, ami az áramfogyasztás növekedésének 99,6 százalékát fedte le.
A megújulók áramtermelése – ideértve a vízerőműveket is – tavaly először már a szénerőműveket is megelőzte.
A tavalyi év végére a globális áramtermelés ötödét a szél- és naperőművek adják, miközben az eladott autók negyede elektromos világszerte, sőt Kínában tavaly már a forgalomba állított kamionok negyede is elektromos volt.
Az energiaátmenet haláláról szóló híresztelések túlzóak, és azon a hibás elképzelésen alapulnak, hogy annak első lépése kellene, hogy legyen a fosszilis energiahordozók gyors csökkenése. Az átmenetek azonban nem így működnek, így például a mobiltelefonok előretörése ellenére is 2006-ig nőtt a vezetékes telefonok száma.
A Hormuzi-szoros lezárása óriási sokk
Ebben a helyzetben érkezett meg a Hormuzi-szoros lezárása, ahol békeidőben a globális olaj- és LNG-kínálat ötöde halad át. A globális energiakereskedelem legfontosabb fojtópontjának lezárását azonban mégis viszonylag visszafogott piaci reakciók követték, a befektetők mintha arra számítanának, hogy hamarosan megnyílik a kulcsfontosságú átjáró.
Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni a változások figyelembevételekor, hogy melyik termék piacát mennyire zavarja meg a blokád. Míg az olajfogyasztás leváltása évtizedekbe kerül, addig a földgáz lecserélése tiszta technológiába viszonylag egyszerű feladat. Az olaj esetében a teljes globális kínálat 20 százaléka halad át a szoroson, míg a földgáz esetében a tengeren kereskedett kínálat ötöde, ami azonban a globális felhasználásnak csak mintegy 3 százaléka.
Mivel a globális autóflotta csak mintegy 18 évente cserélődik le,
az elektromos autók eladásai hiába érnék el az összes autóeladás felét, az olajmegtakarítás csak egy évtized alatt juthat oda, ahol képes kiváltani a Hormuzi-szoros miatt kiesett mennyiséget.
Ebben az is szerepet játszik, hogy az olajfogyasztásnak csak mintegy fele kapcsolódik a közúti közlekedéshez. Ezzel szemben 2024 és 2025 között 840 terawattórával nőtt a nap- és szélalapú áramtermelés, míg a 110 milliárd köbméternyi földgáznak megfelelő kieső LNG mintegy 600 terawattóra áram termelésére alkalmas.
Ha a tiszta technológiák telepítése duplázódik – amihez rendelkezésre áll a gyártási kapacitás –, akkor kilenc hónap alatt kiváltható a kieső földgázmennyiség.
Bár az LNG-nek csak egy részét használják áramtermelésre, és a szél- vagy napenergia nem mindenhol tudja pótolni a földgázt, a kereslet és a kínálat egyensúlyának helyreállításához az elegendő, hogy bárhol a világon kiváltsanak 110 milliárd köbméter földgázt, és a piac elvégzi a többit.
Az orosz–ukrán háború már adott egy lökést a tiszta technológiáknak
Az orosz–ukrán háború Liebrich szerint felgyorsította az energiaátmenetet, így a BloombergNEF adatai szerint ebben az időszakban a telepített szél- és naperőművek 300 gigawattról 815 gigawattra nőttek, ami 170 százalékos növekedés. Az általuk termelt áram aránya 12 százalékról 20 százalékra nőtt ezen időszak alatt, miközben az ezek termelését célzó kapacitás is ugrásszerűen bővült. Az elektromos autók éves eladása 220 százalékkal nőtt ezen időszak alatt, tavaly már elérte a 20,8 millió járművet, miközben az energiaátmenetet célzó kiadások globálisan 1,2 ezermilliárd dollárról 2,3 ezermilliárd dollárra nőttek.
A tiszta energiák terjedését tovább segítheti, hogy míg az orosz–ukrán háború utáni energiasokk Ázsiát csak mérsékleten érintette, addig most a legnépesebb kontinens került a célkeresztbe, hiszen a Hormuzi-szoroson áthaladó energiahordozók túlnyomó többsége Ázsiában talál gazdára.
Az események pedig ilyen helyzetekben nagyon fel tudnak gyorsulni, a balti országok például két hónap alatt leváltak az orosz gázról, de az európai kereslet miatt elszipkázott LNG-szállítmányok nélkül maradt Pakisztán például 46 gigawatt napelemet importált az orosz–ukrán háború kezdete óta, így az áramtermelésében a földgáz aránya 30 százalékról 10 százalék alá csökkent.
A kibontakozó energiaválság azonban a megbízhatónak tartott vagy helyi olaj- és gáztermelést is felpörgetheti a világon, miközben az ezen nyersanyagok nélkül maradt országok a szénerőművekhez fordulhatnak. A Siemens és más cégek már olyan turbinákat is kínálnak, melyek segítségével széntüzelésű erőművek is képesek a gázerőművek megújulókkal teli hálózatokon betöltött kiegyensúlyozó szerepét átvenni.
Az átállás mellett szól, hogy a pár éven belüli második olajárrobbanás nem is annyira szokatlan, mind gondolnánk.
A hetvenes évek első olajválságai óta ez már a 14. alkalom, amikor az olajárak alakulása 30 százaléknál nagyobb kilengést mutat egy éven belül, így a megújulókkal szembeni megbízhatóság és kiszámíthatóság az árakra nem igazán vonatkozik, amit egyre több ország ismer fel. Ezért az energiaátmenet felgyorsulhat, ami a 2030-as évek innenső szakaszára hozhatja a fosszilis tüzelőanyagok használatának és az üvegházhatású gázok kibocsátásának a csúcsát.
