45 fokos hőségben jön a tömeges áramszünet, ezt már az új kormánynak kell megoldania
Irak idén nyáron súlyos áramszünetekre számít. Az izraeli–iráni háború következtében leállt a szomszédos Iránból érkező gázszállítás, ami tovább rontotta az ország energiahelyzetét. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a Hormuzi-szoros lezárása miatt Irak szinte semmit nem tud exportálni az olajából – írja az FT.
Pedig ez az exportbevétel teszi ki az állami költségvetés 90 százalékát. Nyáron ráadásul a hőmérséklet gyakran meghaladja a 45 fokot, és a légkondicionálók miatt az áramigény az egekbe szökik, éppen akkor, amikor a legkevesebb áram áll rendelkezésre. Az olajtermelés a háború előtti szint negyedére esett vissza, az olajmezők többségét le kellett állítani.
A diverzifikáció hiánya miatt Irak az egyik legkiszolgáltatottabb ország a február óta tartó regionális konfliktus következményeivel szemben. Az új miniszterelnök, Ali al-Zaidi – akit hónapokig tartó belpolitikai káosz után iktattak be májusban, már most komoly pénzügyi gondokkal és növekvő társadalmi elégedetlenséggel néz szembe.
Az áramszünetek Irakban már korábban is tömegtüntetéseket váltottak ki, legutóbb 2021 nyarán.
Az elmúlt évtizedben az ország villamosenergia-szükségletének mintegy harmadát Iránból importált gázból fedezte. Ez a függőség Teheránnak politikai befolyást adott a szomszédja felett, mivel Irán és az Egyesült Államok 2003 óta vetélkednek egymással az iraki befolyásért. Az iraki villamosenergia-minisztérium közlése szerint az iráni gázszállítás teljesen leállt, miután Izrael márciusban bombázta az iráni South Pars gázmezőt.
Áprilisban a napi import mindössze 15 millió köbméterre csökkent, miközben az iraki erőműveknek 50 millió köbméterre lenne szükségük. A minisztérium figyelmeztetett: a háború miatt egyre kevesebb ideig lesz áram, és a konfliktus a nyári csúcsidőszakra való felkészülést is akadályozza.
Richard Bronze, az Energy Aspects geopolitikai elemzője szerint a csökkent hazai olajtermelés miatt a belső gázellátás is szűkös lett, Irak ezért egyre inkább nyersolajat éget az erőműveiben.
A reformok hiánya súlyosbítja az energiaválságot
A szakértők azonban hangsúlyozzák: az energiaválságnak nem csak háborús okai vannak. Harry Istepanian, az Iraki Klímaváltozási Központ alapítója szerint az ország megpróbálta saját hálózatát a Perzsa-öböl többi államának hálózatához csatlakoztatni, de ez nem sikerült. Luay al-Khateeb volt energiaminiszter szerint az olcsó, államilag támogatott áramárak miatt a fogyasztás évről évre nő, és a rendszer nem bírja tartani a lépést.
Renad Mansour, a Chatham House Irak-programjának vezetője szerint a reformokhoz soha nem volt elég politikai akarat. A válság mérete nagyrészt attól függ, meddig marad lezárva a Hormuzi-szoros. A leállított olajmezők újraindítása sem egyszerű feladat. Ahmed Tabaqchali, az AFC Iraq Fund stratégája szerint a kormány hitelfelvétellel átvészelheti a bevételkiesést, de csak akkor, ha a konfliktus néhány hónapon belül véget ér.
