Kinevették Kaja Kallast Moszkvában, szó sem lehet csapatkivonásról
Alekszej Poliscsuk, az orosz külügyminisztérium FÁK-országokért felelős második főosztályának igazgatója a RIA Novosztyinak azt mondta: a csapatkivonás ügyének gyakorlati napirendre vételéhez előbb a Dnyeszter menti rendezési folyamatban kellene elmozdulás. A diplomata szerint ez a folyamat jelenleg áll, és Moszkva megítélése alapján még távol van attól a ponttól, ahol a katonai jelenlét megszüntetéséről lehetne tárgyalni.
Európát megdöbbenti ami Moldovában zajlik
Poliscsuk azt is hangsúlyozta, hogy az orosz katonák két fő feladatot látnak el a térségben: részt vesznek a békefenntartásban, illetve őrzik a még a szovjet időkből ott maradt lőszerraktárakat. Ez Moszkva régóta hangoztatott álláspontja, amely szerint a katonai jelenlét nem önálló nyomásgyakorlási eszköz, hanem a konfliktus kiújulásának megelőzését és
a fegyverkészletek biztonságát szolgálja.
Az ügy közvetlen előzménye Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének májusi Kisinyovban tett nyilatkozata volt. Kallas Maia Sandu moldovai elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az orosz csapatok Dnyeszter menti jelenlétének kérdését az Oroszországgal folytatandó későbbi tárgyalások, így az ukrajnai békefolyamat összefüggésében is kezelni kell.
Diplomatákat utasított ki Kisinyov és Moszkva
Kisinyov hivatalosan saját területének tekinti a Dnyeszter menti régiót, amely az 1992-es fegyveres konfliktus óta de facto nem áll a moldovai kormány ellenőrzése alatt. A moldovai vezetés az elmúlt években következetesen azt hangsúlyozta, hogy a régió reintegrációját békés úton képzeli el, de az orosz katonai jelenlétet
akadálynak tartja az integrációban.
A problémát fokozta, hogy Oroszország márciusban kiutasította a moldovai nagykövetség egyik alkalmazottját. Oroszország kiutasítja a moldovai nagykövetség egyik alkalmazottját, válaszul Kisinyov hasonló intézkedésére. Az orosz külügyminisztérium jelentése szerint a kisinyovi orosz nagykövetet múlt héten értesítették róla, hogy a diplomáciai képviselet egyik munkatársát persona non grata-nak nyilvánították.
Innen elláthatják a környéket fegyverekkel
A legrobbanékonyabb pontja a konfliktusnak a Cobasna településen található lőszerraktár ügye, ahol nagy mennyiségű, még szovjet eredetű hadianyagot tartanak nyilván. Ezeknek a biztonságos kezelése régóta nemzetközi aggodalom tárgya. Moszkva szerint az orosz katonák jelenléte éppen e készletek őrzése miatt szükséges, míg Moldova és nyugati partnerei szerint a lőszerek elszállítását vagy megsemmisítését
nemzetközi felügyelet mellett kellene megoldani.
Bár Moszkva nem zárta ki teljesen a csapatkivonásról szóló egyeztetést, de olyan feltételhez kötötte, amelynek teljesülése jelenleg nem látszik közelinek. Az EU ezzel szemben azt próbálja elérni, hogy a Dnyeszter menti kérdés ne maradjon külön kezelt, befagyott konfliktus, hanem bekerüljön az európai biztonsági rendezés szélesebb csomagjába.
Külön vizsgálóbizottsága van a területnek
Korábban a Dnyeszter menti konfliktusok rendezése korábban az úgynevezett 5+2-es keretben zajlott, amelyben Moldova és a Dnyeszter menti fél mellett Oroszország, Ukrajna, az EBESZ, valamint megfigyelőként az EU és az Egyesült Államok vett részt. Az ukrajnában dúló háború azonban azért lőtte lábon ezt a békefenntartó testületet, mert Oroszország és Ukrajna közvetlenül is háborús felekké váltak.
