Az agrárkamara országos alelnöke helyretette a testületet politikai okból támadókat

Országos küldöttgyűlésen számolt be szerdán Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) általános alelnöke a köztestület elmúlt évi eredményeiről és a kamara által elvégzett feladatokról. Az esemény után a Világgazdaságnak nyilatkozva kitért arra, hogy a közgyűlésen nemcsak a tavalyi évről adott számot, hanem azt is igyekezett bemutatni, mit jelent a kamara működése a gyakorlatban, miután az elmúlt időszakban számtalan támadás érte a szervezetet. Külön kitért arra, hogy  munkájukat nemcsak a kamarai törvény, hanem több más jogszabály – például adatvédelmi és államháztartási szabályok – is meghatározza. Mint mondta, az elmúlt hetek sorozatos támadásai után a kamara vezetése reagálni kívánt azokra a bírálatokra, amelyek szerint a NAK „nem tesz semmit” a gazdatársadalomért. Erre válaszul több konkrét adatot is felsorolt.

Ezek a NAK főbb eredményei

Többek közt kitért a falugazdász-hálózat működtetésére, továbbá arra is, hogy a testület termésbecslést, állapotminősítéseket és az ehhez kapcsolódó adatgyűjtéseket is végez. Emellett elvégzi a mezőgazdasági káresemények felmérését és az ezekhez kapcsolódó jegyzőkönyveket is kiállítja, amelyeket helyszínen, tehát nem íróasztal mögött végeznek a kollégák. De említette az egy hektár alatti birtokok területi ingatlanok adómentességi jogosultságának megállapítását, s az ehhez kapcsolódó helyszíni szemléket is. Csak az utóbbi eseteknél több mint 3600 darabról beszélünk.

A földügyekkel kapcsolatban elmondta, hogy 2369 települési agrárgazdasági bizottság

• 49 766 földügyi adásvételi és csereszerződést és
• 36 744 haszonbérleti szerződést vizsgált meg.

Az elektronikus ügyintézésben szintén nagy számokat említett: a kamara munkatársai mintegy 470 ezer elektronikus ügyintézést folytattak le. Ebből közel 218 ezer agrártámogatási feladat volt, ezen belül pedig 102 048 egységes kérelmet a falugazdászok nyújtottak be. Ez összesen 1,66 millió hektárnyi területet érintett.

Kitért a testület kommunikációs feladataira is, például arra, hogy a 33 szakmai kiadványt és tájékoztatót adtak ki, továbbá 200 szakmai rendezvény tartottak, amelyen több mint 25 ezren vettek részt.

– mondta Süle Katalin, hozzátéve, hogy a szaktanácsadók nyilvántartását, a képzését is a kamara folytatta le. Ez 1507 szaktanácsadót és 444 akkreditált rendezvényt jelentett, miközben segítettek a különböző gazdálkodóknak előírt a jelentések összeállításában.

A szakképzés területén a kamara a duális képzőhelyek nyilvántartásával, pályaorientációval és versenyek szervezésével is foglalkozott. A beszámoló szerint:

• 444 nyilvántartásba vételi eljárás kapcsolódott a duális képzéshez,
• 1289 agrárszakképzésben tanuló diák vett részt szakmai versenyeken,
• az általános iskolás tanulók megszólítására is törekedtek, ez 19 ezer esetben történt meg,
• országosan 39 helyszínen tartottak tájékoztató napokat szülőknek és pedagógusoknak.

Beszámolójában külön megemlítette a Zöld Támogató Egység működtetését a KAP-hálózat keretében, valamint a nemzetközi programokban, innovációs és fejlesztési projektekben való részvételt.

Konkrétumként említette még, hogy

• 24 ezer laborvizsgálati mintát kezeltek,
• 5754 tápanyag-gazdálkodási tervet készítettek.

Kérdésünkre, hogy mindezzel egyben választ is kívántak-e adni a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnökének nyílt levelére, elmondta: 

A MOSZ nyílt levelében még azt is állította, hogy a kamara tagdíjbevétele és állami támogatása meghaladja az ágazatban képződő eredmény 10 százalékát. Erre reagálva, Süle Katalin rávilágított, hogy a mezőgazdasági termelésből származó nettó vállalkozói jövedelem 1,99 százalékát teszi ki a kamarai tagdíjbevétel. Mindezért cserébe jutnak hozzá az ágazat szereplői a felsorolt szolgáltatásokhoz, ami jelentős kiadást jelentene számukra, ha ezeket piaci alapon kellene igénybe venniük.

Tehát a kamara szerint a kötelező tagság nem pusztán adminisztratív teherként értelmezhető, hanem olyan jogosultságként is, amely révén a gazdálkodók sok szakmai szolgáltatáshoz egy helyen, szervezetten és részben vagy egészben térítésmentesen juthatnak hozzá.

A MOSZ küldöttei is ott vannak a NAK vezető tisztségviselői között

A MOSZ kritikáival kapcsolatban azt is hangsúlyozta, hogy a kamarai választások jogszerűen és átláthatóan zajlottak, a MOSZ pedig 2017-ben indult ugyan kilenc megyében, de nem szerzett többséget, 2022-ben pedig már nem indult. Ezzel együtt szerinte nem igaz, hogy a MOSZ ne lenne jelen a kamarában, mert tagjai megyei küldöttgyűlésekben, sőt több helyen vezető tisztségekben is részt vesznek a munkában. Mint mondta, minden megyében vannak MOSZ-tagok a küldöttek között, több megyében pedig vezető tisztségviselői, alelnöki vagy országos küldötti feladatokat is ellátnak. A kamara álláspontja szerint tehát a MOSZ tagjai nem kívülállóként, hanem a szervezeten belül, a kamarai munkában részt véve vannak jelen.

A NAK alelnöke arról is beszélt, hogy a kamara nyitott minden olyan szakmai alapú átvilágításra, együttműködésre vagy fejlesztésre, amely a gazdatársadalom érdekét szolgálja. Úgy fogalmazott: egy rendszer tökéletesítése természetes folyamat, de a bemutatott adatok azt igazolják, hogy a NAK képes ellátni a rá bízott érdekképviseleti és szakmai feladatokat.

A kötelező tagság kapcsán azt is kiemelte, hogy sok kisebb termelő nemcsak anyagilag, hanem információs szempontból is nehezebb helyzetben lenne a kamara nélkül. A kisebb gazdaságok sok esetben azt sem tudnák, hova fordulhatnak bizonyos ügyekkel, míg a NAK-nál egyablakos rendszerben kaphatnak segítséget, szükség esetén pedig a falugazdászok és szakreferensek helyszínen is támogatást nyújtanak.

A tagdíjrendszerről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy az agrár-élelmiszeripari termékpályát egységben kell kezelni. Érvelése szerint a kereskedelem és az élelmiszer-feldolgozás sem lehet versenyképes alapanyag-termelés nélkül, ezért a tagdíjak felhasználását is ebben az összefüggésben kell vizsgálni. Mint mondta, a „termőföldtől az asztalig” elv csak akkor működik, ha a termékpálya minden szereplője – a legkisebb gazdától a nagyobb feldolgozóig és kereskedőig – megtalálja a helyét a rendszerben.

A NAK ne legyen a pártpolitikai csatározások terepe

Határozottan visszautasította azt a vádat, hogy a szervezet túlzott politikai közelségben működne. Mint jelezte, a kamara feladata éppen az, hogy a mindenkori kormányzattal és a jogalkotókkal szakmai párbeszédet folytasson, hiszen csak így tudja érdemben képviselni a gazdák és az agrár-élelmiszeripari szereplők érdekeit.

Hangsúlyozta: az agrárkamara köztestületként nem lehet pártpolitikai csatározások terepe. Szerinte a vitákban a tényekre kell hagyatkozni, nem pedig személyeskedésre vagy politikai vádaskodásra. Úgy fogalmazott, a szakmai érdekképviselethez hozzátartozik, hogy a kamara részt vegyen a jogalkotási folyamatokban, mert ezek a döntések határozzák meg az ágazat jövőjét.

A politikai kötődéssel kapcsolatos felvetésekre reagálva, nyilván a MOSZ elnökére utalva, arra is kitért, hogy aki személyes politikai szerepvállalást keres, az az érintetteket kérdezze, a szakmai szereplőket pedig hagyja meg a szakmának. Mint mondta, egyrészt nem elegáns, másrészt pedig abszolút méltatlan bármilyen érdekképviseleti szervezethez, hogyha megpróbáljuk a tényeket elferdíteni remélt politikai pozíciók megszerzése érdekében. Kiemelte, hogy ő maga soha nem volt párt tagja, és a jövőben sem kíván az lenni, hanem gazdálkodóként és kamarai tisztségviselőként továbbra is szakmai munkát szeretne végezni.

Egyébként a tegnapi küldöttgyűlésen az országos küldöttek egyhangúlag elfogadták a NAK 2025. évi beszámolóját. Szinay Attila, a NAK főigazgatója jelezte, az elmúlt évben a kamara 900 millió forintnyi tagdíjkedvezményt nyújtott a tagságnak.