Teljes a káosz az EU-ban az oroszok szörnye miatt: mindenki sugdolózik, már Moszkva ajtaján kopogtatna Brüsszel, hogy vége legyen

Az orosz rakétatámadások és a kijevi diplomáciai képviseleteknek küldött moszkvai figyelmeztetés felborította az uniós vitát arról, hogy Európának közvetlenül kellene-e tárgyalnia Oroszországgal az ukrajnai háború lezárásáról. A Kreml a hétvégi csapások után a külföldi missziók távozását sürgette Kijevből, amit több tagállam már nem diplomáciai üzenetként, hanem burkolt fenyegetésként kezelt. Így éppen akkor vált kockázatosabbá a Moszkvával való kapcsolatfelvétel, amikor Brüsszelben egyre többen keresik, ki és milyen feltételekkel beszélhetne az orosz vezetéssel.

Korábban egyre komolyabban merült fel, hogy az Európai Unió saját különmegbízottat nevezhet ki a Moszkvával folytatandó esetleges béketárgyalások előkészítésére. Az ötletet részben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sürgette, miután az Egyesült Államok figyelmének jelentős része a közel-keleti válságokra terelődött.

A hétvégi orosz rakétacsapások után azonban az egész folyamat új irányt vett.

Az EU-tagállamok között ugyanis egyre mélyebb az ellentét arról, hogy egyáltalán szabad-e most közvetlenül tárgyalni Vlagyimir Putyin rendszerével. Több ország szerint az orosz fenyegetések után politikailag szinte vállalhatatlanná vált a nyitás Moszkva felé. Németország, Franciaország, Spanyolország, Lengyelország, Hollandia és Észtország már be is kérette az orosz nagyköveteket tiltakozásul.

Brüsszel szerint Moszkva megijedtek

Az Európai Unió külügyminiszterei most Cipruson próbálnak közös álláspontot kialakítani, de a diplomáciai források szerint egyelőre inkább csak tapogatózás zajlik. Több tagállam továbbra is azt szeretné, hogy az EU elsősorban a szankciók és a gazdasági nyomásgyakorlás erősítésére koncentráljon, ne pedig tárgyalásokra.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az európai vezetők egy része szerint a mostani orosz agresszív fellépés részben annak a jele lehet, hogy Moszkva katonai nyomás alá került a fronton. 

ezért a Kreml egyszerre próbál katonai és pszichológiai nyomást gyakorolni Európára.

Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője továbbra is óvatos a közvetlen tárgyalásokkal kapcsolatban. Az általa korábban körbeküldött tervezet szerint az esetleges egyeztetések alapfeltétele lenne a teljes tűzszünet, a csapatkivonás, az elfoglalt területek hivatalos el nem ismerése és egy háborús bűnöket vizsgáló nemzetközi mechanizmus létrehozása.

A ciprusi találkozótól senki sem vár áttörést, de az már önmagában figyelemre méltó, hogy az EU-ban egyre nyíltabban beszélnek arról: előbb-utóbb valamilyen formában mégis szükség lehet közvetlen kommunikációra Moszkvával. A kérdés inkább az, hogy ezt milyen feltételekkel, milyen politikai áron és milyen katonai helyzetben vállalná fel Európa.

Kijevre rá sem ismerni, akkora a pusztítás

A mostani európai pánikot a hétvégi, rendkívül súlyos Kijev ellen orosz rakétatámadás fokozta, amely során lakónegyedek, történelmi épületek, üzleti központok és a város közlekedési infrastruktúrája is találatot kapott. Az ukrán hatóságok szerint több mint negyven helyszínen kellett beavatkozniuk a mentőegységeknek, miközben legalább két ember meghalt és több mint ötvenen megsérültek. A támadás előtt Volodimir Zelenszkij már figyelmeztetett arra, hogy Oroszország az Oresnyik nevű hiperszonikus ballisztikus rakétával készülhet újabb csapásra, amelyet Vlagyimir Putyin korábban gyakorlatilag „megállíthatatlannak” nevezett. 

Az orosz elnök szerint a fegyver a hangsebesség tízszeresével halad, képes mélyen föld alatti bunkereket is megsemmisíteni, és hagyományos robbanófejjel is egy kisebb nukleáris csapás pusztításával érhet fel. Bár hivatalosan nem erősítették meg, hogy most valóban ezt a rakétát vetették be, az európai diplomáciában sokan attól tartanak, hogy Moszkva az új generációs fegyverrendszerekkel próbálja még nagyobb nyomás alá helyezni Ukrajnát és az Európai Uniót.