Állig felfegyverzik a bankokat, béke helyett az égből szakad a halál Oroszországban és Ukrajnában
Az ukrán háború nem frontvonalharc, hatalmas távolságokra mérnek egymásra csapásokat az ellenfelek. Készülődő békekötésnek nincs nyoma, a szélesedő légi hadviselés nyomán inkább az rajzolódik ki, hogy új szakaszába lépett a konfliktus. Ennek friss jele: Oroszország olyan törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi a jegybank és más pénzügyi intézmények számára, hogy felfegyverkezzenek és drónokat lőjenek le.
Az új jogszabályt kedden fogadták el, és a Financial Times szerdai beszámolója szerint jogi utat nyit arra, hogy
- az orosz jegybank,
- a legnagyobb hitelezőnek számító Sberbank
- és a készpénzszállítókat összefogó Orosz Készpénzbegyűjtő Szövetség
zavaróberendezésekkel és egyéb légvédelmi eszközökkel szerelhesse fel magát. Ez nem elég, a változás látványos külsőségekkel is jár. A pénzügyi szervezetek munkatársai fegyvert is viselhetnek majd – ezt egy orosz törvényhozó közölte. Hozzátette: az intézkedéseket nem állami forrásból finanszírozzák majd.
A személyzet fegyvert fog viselni, miközben drónelhárító rendszereket és zavaróberendezéseket telepítenek a pénzügyi infrastruktúrák közelébe
– mondta Anatolij Akszakov, az alsóház pénzügyi piacokkal foglalkozó bizottságának vezetője az RBC orosz műsorszolgáltatónak.
Putyin törvényt hoz, Zelenszkij Trumphoz könyörög, az égből szakad a halál
Véletlen egybeesés, vagy válasz az orosz lépésre – az ukránoktól nem állnak távol az ily „viccek” –, de szerda hajnalban támadás érte a jegybank szevasztopoli fiókját – erről Mihail Razvozsajev, a régió kormányzója számolt be a brit lap szerint. A Krím fő kikötővárosa elleni támadás során az ukrán hadsereg többféle fegyvert vetett be, köztük brit gyártmányú Storm Shadow rakétákat – írta az orosz Max üzenetküldő alkalmazásban.
A lap úgy magyarázza: az orosz jogszabályi lépés rávilágít a Kreml növekvő aggodalmára Ukrajna nagy hatótávolságú támadó képességei miatt. A hatótávolság és a célpontlista az elmúlt hónapokban folyamatosan bővült válaszul Oroszország halálos légicsapásaira Kijev és más városok ellen.
Mindkét félnek van miért aggódnia, és még szomszédaiknak is,
mint a baltiak, akikre az utóbbi hetekben folyamatos fenyegetést jelentenek az eltévedt ukrán drónok. Az orosz olajlétesítményeket pusztító támadások érik, de nem csak azokat.
Eközben szintén friss hír, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sürgős üzenetet küldött Donald Trump amerikai elnöknek, amelyben arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna légvédelmi rendszereinek hiánya egyre súlyosabbá válik, különösen a ballisztikus rakéták elleni védekezési képességek terén, és csak az amerikaik tudnak segíeni. Erről a Kyiv Independent értesült.
A levelet akkor küldte el, amikor Oroszország fokozza a tömeges légi támadásokat Ukrajna ellen, és nyilvánosan egy újabb, nagy hatótávolságú csapáshullámmal fenyegeti Kijevet, beleértve azokat a támadásokat is, amelyek Moszkva megfogalmazása szerint Ukrajna „döntéshozatali központjai” ellen irányulnának – fogalmaz az ukrán lap.
A Kreml hagyja fegyverkezni a vállalatokat, de nem segít
A bankok saját maguk finanszírozzák majd a drónellenes felkészülést, erre a célra nem különítenek el költségvetési forrást, és Akszakov azt is elmondta: a magánbankok közül azért csak a Sberbank szerepel a listán, mert az „aktívan működik” és „különleges küldetése van” a megszállt ukrán területeken.
A drónvédelmi törvényjavaslatot még tavaly augusztusban nyújtották be a parlamentnek, de akkor aludni hagyták az ügyet, most azonban jóváhagyták.
A négy éve háborúban álló ország másik sérülékeny pontja sokáig az orosz tábornokok védelme volt: közülük többet megöltek vagy támadás érte őket 2022 óta. Csak idén tavasszal helyezték őket szövetségi védelem alá.
Nagy orosz vállalatok már korábban is a maguk kezébe vették a sorsukat, és maguk építették ki drónvédelmüket, mert ehhez állami támogatásra ők sem számíthattak. A központi segítség hiánya zavart is okozott, az FT szerint a vállalatvezetők közül sokan nyilvánosan és magánbeszélgetésekben is panaszkodtak a magas költségekre, különösen az Ukrajnával határos régiókban.
Mindent saját pénzből vettünk meg. Moszkva semmit sem adott
– mondta nemrég a lapnak egy magas rangú orosz üzletember.
2025 augusztusában Alekszandr Sohin, Oroszország legnagyobb üzleti lobbiszervezetének vezetője – akit ezen a héten Vlagyimir Putyin elnök üzleti ombudsmanná nevezett ki – azt kérte az államtól, hogy vállalja át a cégek drónvédelmi költségeinek 50 százalékát, azonban nem kapott támogatást.
Sohin kedden egy találkozón azt mondta Putyinnak, hogy a vállalkozások „készek finanszírozni” a drónok elleni védelmet,
de nehézséget okoz számukra a szükséges eszközök beszerzése és az azokat kezelő személyzet toborzása.
Érvénytelenítették Lázár beruházását, de a legfontosabb kérdés még mindig nyitott – teljes újratervezés jöhet a belváros szívében
