Összefogott egy távoli ország a fegyverkező Európával, ebből meg fognak gazdagodni, ideát az adósság nő

Dél-Korea védelmi exportja 2025-ben 15,4 milliárd dollárra nőtt, ami 60,4 százalékos növekedés a 2024-es 9,5 milliárd dollárhoz képest. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy Lengyelország a Homar-K program keretében több mint tízezer CGR–080 rakétát rendelt a szintén dél-koreai Chunmoo sorozatvető-rendszerhez. Az európai vásárló az EU egyik legnagyobb költségvetési hiányát halmozta fel elképesztő ütemű fegyverkezésével, csak a súlyos megszorításokra kényszerült Románia előzte meg őket ebben, a lengyeleket azonban Brüsszelből inkább dicsérik az adósságnövelő katonai expanzióért, mint ostorozzák.

A rakétavetőket lengyel Jelcz teherautókra szerelik, a rakétákat pedig nem a távol-keleti országban, hanem egy Lengyelországban épülő új üzemben gyártják majd egy közös vállalkozásban. A szállítások 2030 és 2033 között várhatók. Ezzel a szerződéssel a Homar-K program összértéke elérte a 4,1 milliárd dollárt.

Varsó 6,7 milliárd dollár értékű megrendelést adott le 180 darab K2 Black Panther tankra is, amelyből 61-64 darabot lengyel földön szerelnek össze. Ezeknek köszönhetően Szöul az európai NATO-tagállamok második legnagyobb fegyverszállítója lett, egyedül az Egyesült Államok előzi meg. Az európai szövetségesekkel a tárgyalás alatt álló projektek becsült értéke több tízmilliárd dollárra rúghat.

Miért választják a dél-koreai fegyvereket?

A dél-koreai fegyverek legnagyobb erőssége, hogy a nyugati rendszerekéhez hasonló vagy jobb minőséget kínálnak 20-40 százalékkal alacsonyabb áron, gyors szállítással és szinte teljes NATO-kompatibilitással. Ennek köszönhetően Dél-Korea a világ kilencedik legnagyobb fegyverexportőre lett, miközben a koreai hadsereg eszközeinek mintegy 70 százaléka saját fejlesztésű.

Ez önmagában is jelzi, hogy mekkora utat tett meg az ország az egykori teljes amerikai függőségtől. Az elmúlt években Lengyelország, Ausztrália és több közel-keleti ország is milliárdos nagyságrendű szerződéseket kötött Szöullal, a legnépszerűbb exporttermékek:

• K9 Thunder önjáró tarack – a világ egyik legpontosabb és leggyorsabban gyártható 155 milliméteres lövege, Lengyelország közel ezer darabot rendelt, de Ausztrália, Norvégia és India is nagy tételben vásárolt belőle.  
• K2 Black Panther harckocsi – aktív védelmi rendszerrel és korszerű elektronikával, Lengyelország több száz darabot rendszeresít.  
• K239 Chunmoo sorozatvető – nagy tűzerejű, többcsöves rakétarendszer (MLRS). Lengyelország a Homar-K program keretében több ezer rakétát és indítóállást rendelt, jelentős technológiaátadással és lengyelországi gyártással.
• Cheongung-II légvédelmi rendszer – közepes hatótávolságú, nagy pontosságú légvédelmi rakétarendszer. Szaúd-Arábia 2024-ben 10 ütegre szóló, 3,2 milliárd dolláros szerződést kötött, az Egyesült Arab Emírségek után a második közel-keleti vásárlóként. Több NATO-tagállam is érdeklődik iránta.
• FA–50 könnyű harci repülőgép – kedvező árú, mégis modern kiképző és könnyű támadó gép; Lengyelország, Thaiföld és a Fülöp-szigetek is hadrendbe állította.
• KSS–III (Dosan Ahn Changho) tengeralattjáró – litiumion-akkumulátorral, ballisztikus rakéták indítására is képes hagyományos tengeralattjáró.  
• Jose Rizal osztályú fregattok – már szolgálatban a Fülöp-szigeteken, és további országok is érdeklődnek.

Dél-Korea egyre inkább a nagy értékű stratégiai rendszerek felé tolódik el, nem csupán hagyományos szárazföldi technikát, hanem fejlett légvédelmi és rakétarendszereket is értékesít. Az európai NATO-tagállamok 2035-re vállalt 5 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célja tartósan magas keresletet teremt, amelyből Szöul az eddigieknél is nagyobb szeletet hasíthat ki.

A dél-koreai gyárak már most olyan mennyiségű megrendeléssel rendelkeznek, hogy azok teljesítése négy-öt évet vesz igénybe, miközben Szöul célba vette a Közel-Keletet és Latin-Amerikát. A Közel-Keleten a koreai fegyverek különösen hasznosak lehetnek, mivel Irán olcsó, nagy pusztítóerejű drónokkal és rakétákkal indít támadásokat. Ezekkel szemben az amerikai elfogórakéták jóval drágábbak, így a költséghatékonyabb dél-koreai rendszerek versenyképes alternatívát kínálnak.