Orbán Viktor kikerült a képből, már megy a szervezkedés: feltörik a jól őrzött kasszát, minden pénzt fegyverre költhetnek – „tégláról téglára rombolunk le mindent!”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Európai Unió új szintre emelné az Oroszországra nehezedő nyomást, miközben egy olyan pénzügyi alap újraindításáról is megkezdődött az egyeztetés, amelyet az előző magyar kormány több mint két éven át blokkolt. A tét nem kicsi: a 6,6 milliárd eurós (mintegy 2640 milliárd forintos) Európai Békekeretből nemcsak az Ukrajnának átadott fegyverek árát téríthetik meg a tagállamoknak, hanem a jövőben közös fegyverbeszerzések és új katonai támogatási programok finanszírozására is felhasználhatják a forrásokat.
Az uniós védelmi miniszterek ciprusi informális találkozóján Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikai főképviselő arról beszélt, hogy az EU további 80 személyt és szervezetet venne fel a szankciós listára. Az új intézkedések az orosz hadiipari komplexumhoz kapcsolódó szereplőket, emberi jogi jogsértőket és propagandistákat céloznának.
Kallas szerint a nyugati szankciók eddig 1,2–1,5 ezermilliárd dolláros (415–520 ezermilliárd forintos) veszteséget okozhattak az orosz gazdaságnak. A politikus úgy fogalmazott:
Tégláról téglára romboljuk le Oroszország háborús gazdaságának alapjait.
A találkozó egyik legfontosabb kérdése ugyanakkor nem az új szankciós csomag volt, hanem az Európai Békekeret jövője. Az alapból eredetileg azokat az uniós tagállamokat kompenzálták volna, amelyek fegyvereket és katonai felszereléseket adtak át Ukrajnának. A kifizetéseket azonban az előző magyar kormány éveken keresztül blokkolta, így Brüsszelben jelentős elszámolási és finanszírozási feszültség alakult ki a fegyverszállító országok és az uniós intézmények között.
Jöhet az európai fegyverkezés
A helyzet most gyökeresen megváltozhat. Kallas bejelentése szerint Magyarország már nem akadályozza az alap működését, így megnyílhat az út a korábban befagyasztott források felszabadítása előtt. Ez nemcsak a korábbi szállítások megtérítését teheti lehetővé, hanem az alap felhasználási körének bővítését is.
Az uniós külpolitikai vezető
azt javasolja, hogy a jövőben a pénzt közös európai fegyverbeszerzésekre, valamint az EU katonai segítségnyújtási programjainak finanszírozására is fordíthassák.
Ez jelentős változás lenne az Európai Békekeret eredeti szerepéhez képest, és újabb lépést jelentene az európai védelmi együttműködés elmélyítése felé.
A döntés időzítése sem véletlen. Miközben az Európai Unió egyre határozottabban próbálja fenntartani a nyomást Moszkván, az Egyesült Államok az elmúlt hónapokban több kérdésben visszafogottabb álláspontra helyezkedett. Brüsszelben ezért egyre többen úgy látják, hogy Európának nagyobb részt kell vállalnia Ukrajna katonai támogatásából és saját védelmi képességeinek finanszírozásából is.
Az Európai Békekeret körüli fordulat így túlmutat egy egyszerű költségvetési vitán. Az elmúlt években Magyarország vétója az egyik legfontosabb akadálya volt annak, hogy az unió gyorsabban és nagyobb összeggel támogassa az ukrán hadsereget. Most viszont az a pénzügyi eszköz, amelyet korábban befagyasztottak, hamarosan ismét teljes kapacitással működhet, ráadásul a korábbinál jóval szélesebb körű célokra.
