Adnánk pénzt azért, hogy megjósoljuk a háborút? Van, aki már igen – másnak a katasztrófa jut

Ha tudjuk, hogy jó eséllyel vihar lesz, megvannak a teendőink. Mit nem adtak volna a világ egyre több vérző pontján, ha tudták volna előre, hogy háború jön? Az előzőre eddig is voltak jól használható modellek, és most már az utóbbira is – jelenti a Bloomberg. Kihez jut el az okos algoritmus figyelmeztetése, óriási kérdés marad. Létrehozásának motiválója mindenesetre nem az volt, hogy a háborúk megszenvedői, vagy az őket megakadályozni képes politikusok rendelkezzenek egy megelőző rendszerrel. Hanem hogy a Wall Street cégei ne szenvedjenek akkora károkat.

A háborús konfliktusok vizsgálata az ókorig nyúlik vissza, kevesebb tudják, hogy a 20. század második felére külön tudományággá vált, az utóbbi években pedig minden korábbinál hatékonyabb számítógépes algoritmusok kapcsolhatók a kutatáshoz.

Szinte filozófiai kérdés, hogy ha egyre többet tudunk és értünk a háborúk kirobbanásának ügyeiből, akkor miért van egyre több belőlük, ahelyett, hogy megakadályoznák őket. Mindenesetre vannak olyan üzletágak, amelyek számára hatalmas megtakarítást jelent, ha meg tudják jósolni a romboló erőszakot, és mára kiderült: megfizetni is hajlandók, hogy ehhez tudományos értékű segítséget kapjanak. 

A kijevi panellakó, a donyecki paraszt nem jutott ilyen segítséghez, mielőtt elkezdtek záporozni a lövedékek. Mit nem adnánk, ha látnánk, milyen esélyeket jósol egy jól működő tudományos modell a számunkra Budapesten, Varsóban vagy Berlinben? Mit üzennénk a politikusainknak?

Még az is lehet, hogy megtudunk majd valamit erről, az előfizetők – akikhez a részletes információk kerülnek idejében – azonban nem mi vagyunk. 

Ki lépett először a hírek szerint, és ki tudja megfizetni a jóslatok kölcsönözte relatív biztonságot? A Wall Street.

Háború? Erre még nem volt modell, de ha a természeti katasztrófákra igen, akkor miért ne lehetne?

Ahogy a Wall Street egyre inkább igyekszik beépíteni a háborús kockázatokat a kockázatelemzési forgatókönyveibe, ugyanazok a szakemberek, akik a természeti katasztrófákat modellezik, most módszereiket katonai konfliktusok előrejelzésére alkalmazzák, hogy segítsék

• a befektetőket, 
• bankokat
•  és biztosítókat – tájékoztat a Bloomberg.

A Gazdasági és Béke Intézet (Institute for Economics and Peace) szerint 2008 óta csaknem megduplázódott azoknak az országoknak a száma, amelyek külső fegyveres konfliktusban érintettek, és mára meghaladja a százat. Az erőszak gazdasági hatása pedig közel 22 billió dollárra nőtt, ami a világ GDP-jének több mint 10 százalékát teszi ki.

A háborúk felborítják a pénzügyi szektor képességét arra, hogy előre jelezze az olyan kulcsfontosságú tényezőket, mint az olajárak vagy a jelzáloghitelek költségei. Emiatt a Wall Street kénytelen volt belátni, hogy egyes régóta használt kockázati modellek már nem feltétlenül alkalmasak a jelenlegi helyzet kezelésére. A Citigroup arra figyelmeztet, hogy nem szabad kizárólag a múltbeli adatokon alapuló, „visszapillantó tükörből” épített modellekre támaszkodni, míg a Morgan Stanley szerint ideje újragondolni a geopolitikai kockázatokkal kapcsolatos hagyományos megközelítést.

– idézi a hírügynökség Sam Haynest, a globális kockázatelemző vállalat, a Verisk Maplecroft adatelemzési vezetőjét. 

Iráni háború: ezt már előre jelezték volna annak, aki tudni akarta

A Verisk, amely elsősorban a biztosítók és a katasztrófakötvény-befektetők számára készített természeti katasztrófamodellekről ismert, nemrégiben bemutatott egy olyan modellt, amely állítása szerint előre jelezhette volna az iráni háborút.

A cég Predictive War Index (Előrejelző Háborús Index) nevű modellje, amelyet május végén mutattak be ügyfeleiknek, gépi tanulási algoritmus segítségével becsüli meg egy adott országban a következő 12 hónapban bekövetkező háború valószínűségét. 

A modellt 1995 és 2022 közötti politikai, gazdasági és társadalmi adatok alapján tanították be, így a jelenlegi iráni háború eseményeit még nem tartalmazza. A visszatesztek ugyanakkor azt mutatták, hogy ha a modell január elején már működött volna, 66 százalékos valószínűséget adott volna arra, hogy másfél hónapon belül háború tör ki Iránban.

Ugye, mind szeretnénk tudni, mit dob ki a gép, ha Irán helyett Magyarországot tápláljuk be?

Hét kormánybukásból hatot helyesen jelzett előre

A vállalat másik új fejlesztése, a Geopolitical Relations Index (Geopolitikai Kapcsolatok Indexe) az országok közötti feszültségek változását követi nyomon. Olyan tényezőket vizsgál, mint a korábbi katonai összecsapások, a politikai rendszerek hasonlósága vagy az országok földrajzi közelsége.

A Verisk egy harmadik modellje, amelyet 2023 októberében indítottak el, azóta hét kormánybukásból hatot helyesen jelzett előre, köztük Bassár el-Aszad szíriai elnök 2024-es bukását, valamint Nicolás Maduro venezuelai elnök váratlan eltávolítását januárban.

A RAND Corporation mesterséges intelligencián alapuló modellje olyan összetett és bizonytalan kérdéseket alakít át valószínűségi becslésekké, mint például egy rezsimváltás esélye. Május közepén lefuttatva a modell 20 százalékos valószínűséget adott arra, hogy az iráni rezsim nem éri meg a 2027-es évet.

Az eredmények célja nem pusztán annak bemutatása, hogy mi történhet, hanem annak érzékeltetése is, hogy a döntéshozók egyes lépései – például a szankciós nyomás, a diplomáciai kapcsolatépítés vagy a civil társadalom támogatása – hogyan változtatnák meg ezeket a valószínűségeket – idézik Anthony Vassalo, a RAND Forecasting Initiative vezetője.

A cikk nem vezeti tovább, de mi továbbgondolhatjuk: az ilyen modellek a kormányzatok kezében is aranyat érnének. De magánemberként is szeretnénk egy ilyet. Akinek van, előnybe kerülhet. A technológia egyre nagyobb hatalommá válik, és ez hatalmas kihívást teremt a demokráciák számára is.

A világ rohan a bajba

A hagyományos modellek gyakran azért mondanak csődöt a jelenlegi környezetben, mert egy esemény, például egy kereskedelmi blokád vagy gazdasági szankciók bevezetése „nem úgy viselkedik, mint egy normál eloszlás szerinti statisztikai kilengés” – fogalmazott Krishan Sharma, a Citi modellkockázati részlegének vezetője. „Teljesen megváltoztatja magát az eloszlást.”

A Hormuzi-szorosban bekövetkezett hajózási fennakadások ismét ráirányították a figyelmet a világ hasonló szállítási szűk keresztmetszeteinek sérülékenységére, ami új kockázati algoritmusokat tesz szükségessé a tengeri biztosítások és a globális kereskedelem számára. A Moody’s szerint röviddel az iráni háború február 28-i kitörése után a Lloyd’s of London már a hajók értékének akár 1 százalékát is elkérte háborús kockázati biztosításként egyetlen Hormuzi-szoroson történő áthaladásra, szemben a konfliktus előtti töredékszázalékos díjakkal.

A modellezési szakértők ma már úgy tekintenek a konfliktus-forgatókönyvekre, mint a terrorcselekményekre: viszonylag alacsony költségű cselekmények is aránytalanul nagy gazdasági károkat okozhatnak – mondta Gordon Woo, a Moody’s katasztrófakockázati szakértője. Az új modellek lehetővé teszik a biztosítók számára, hogy ne csupán az egyes vagyontárgyak fizikai károsodását értékeljék, hanem azt is, hogyan terjedhetnek tovább a zavarok a hajózási útvonalakon és az ellátási láncokon keresztül.

Tina Fordham, a Fordham Global Foresight társalapítója és a Citigroup korábbi vezető geopolitikai elemzője arra figyelmeztet, hogy a geopolitikai bizonytalanság nemcsak normalizálódott, hanem egyre gyorsabban növekszik.

– írta a Bloomberg-jelentés szerint. „2025-ben felgyorsult ez a szuperciklus, és ez ébresztőt jelentett a vállalatvezetők számára.”

A politikusok, úgy tűnik, még nem ébredtek. Vagy pont ők ébredtek előbb?