Súlyos döntés előtt áll Christine Lagarde csapata, a Szabadság téren is feszülten figyelnek ma

Kutyaszorítóban az európai gazdaság, és emiatt a csütörtökön kamatdöntő ülést tartó Európai Központi Bank (EKB) is. Az első negyedévben visszaesett az euróövezeti gazdaság, amihez szinte még az energiaválság sem kellett, ugyanakkor az iráni háború hatásai felszöktették az inflációt. A visszaesés alacsonyabb, a drágulás magasabb kamatot kívánna. Mivel az EKB alapcélja az infláció féken tartása, az a várakozás, hogy a kamatemelést választják: 2023, az ukrajnai háború okozta energiaválság óta az elsőt. Mindez a budapesti jegybankárok számára különös csavart teremtett.

Kamatok Európában: ellenkező pályán az eurózóna és a magyar gazdaság – ezúttal a mi javunkra

A csavar: a magyar gazdaság visszatükrözi az európai gazdaság nyűglődését, már évek óta, tehát az alacsonyabb forintkamat elkel a számunkra, különösen mert  a 6,25 százalékos magyar jegybanki alapkamat a korábbi inflációs időket tükrözve jóval az EKB 2,15 százalékos irányadó kamata fölött van.

Viszont pont ez a viszonylagos magyar szigor segített előállítani egy olyan szokatlan helyzetet, hogy a májusban 1,8 százalékos magyar infláció alig fele a 3,2 százalékos euróövezetinek. Mi több: miközben a magyar infláció az MNB 2-4 százalékos célja alatt van – hála az előző kormány ármérséklő intézkedéseinek is –, az euróövezeti magasan a 2 százalékos cél felett.

• Ezzel nálunk az az ideális helyzet állt elő, hogy a magyar gazdaság igényli, az infláció pedig megengedi a kamatcsökkentést az MNB ülésén két hét múlva. 
• Eközben az EKB – annak ellenére, hogy a múlt héten az Eurostat a múlt héten +0,1-ről –0,2-re módosította az euróövezeti GDP első negyedéves változását – aligha tehet mást, mint hogy kamatot emel. Az a vád aligha érheti, hogy ők lökik át ezzel a recesszióba Európát, ami technikailag bekövetkezik, ha a második negyedéves GDP-adat is mínusz. Ebben már alig játszhat szerepet az EKB-kamat, hisz a második negyedévből már csak három hét van vissza.

Látható: ez két ellenkező pálya. Ennek súlyos jelentősége van, ami nem csak hosszú távra gondolkodtathat el azon, hogy biztos a legjobb választás-e a magyar kormány ambíciója a mielőbbi euróövezeti csatlakozásra.

A komoly bökkenő: a forintárfolyam

Rövid távra is rendkívül érdekes a helyzet, ami miatt a külföldi nyaralásra készülő magyaroknak, az exportban-importban érdekelt vállalatoknak és az MNB döntéshozóinak is szoros figyelemmel érdemes követniük az EKB döntését és Christine Lagarde elnök előretekintő kommentárjait.

Már az előzőekből is kitalálhattuk: a forint árfolyamáról van szó.

Az elmúlt években a forint árfolyamát ugyanis az „tartotta karban” az euróval szemben, hogy jóval magasabb a magyar kamat az euróövezetinél. Ha a két jegybank ellenkező irányba mozdul – az egyik ma kamatot emel, a másik két hét múlva kamatot csökkent –, az szűkíti ezt a kamatelőnyt. Joggal adódik a kérdés, nem roppantja-e meg ez a forint árfolyamát.

Két válasz van: nem, és mégis lehet. A forint árfolyamában láthattuk, hogy a kormányváltás környékén és jórészt pont az eurócsatlakozási ígéret miatt, többéves csúcsra szárnyalt. Az árfolyamok azonban változékonyak.

Az árfolyam grafikonja sok mindent elárul, de csak rövid távra

Ha a forint euróval szembeni árfolyamának grafikonjára pillantunk, azt látjuk, hogy az EKB kamatbejelentés előtti órákban, csütörtökön némileg erősödik – a várható kamatemelés miatt tehát nincsen azonnali „ijedelem”, pedig az MNB-t illetően széles körű a várakozás, hogy kamatot fognak csökkenteni.

Ha a grafikon visszatekintését egy hétre nyitjuk, azt látjuk, hogy azért az elmúlt napokban volt egy kis visszatáncolás, a 355-ön is túli szintről 357 közelére, ahonnan azonban csütörtökre 355,5 közelébe erősödött vissza a forint. 

Tehát a várható kamatfejleményeknek van hatása, viszont három hete sem volt nagyon más a helyzet, amikor még a 362-t is majdnem megérintette az árfolyam, ha pedig mé messzebb tekintünk vissza, az egy évvel ezelőtti 404 és a mostani szint – ég és föld. Ennek alapján megállapítható: a piaci helyzet azt tükrözi, hogy nincs különösebb félelem az euróövezeti és a magyar kamatszint közti rés most előrelátható szűkülése miatt.

A hangsúly a "most előrelátható" jelzőn van. Ezért figyelik majd erősen a forintkereskedők, mekkora további szigorításra tesz utalást az EKB, és majdan mekkora lazításra az MNB.

Nagyobb léptékű szűkülés a kamatrésben már járhat a forint árfolyam ingadozásával. Valamekkora gyengülést az MNB akár el is fogadna, mert a külkereskedelemnek jót tehet az inflációs cél veszélyeztetése nélkül is, a nagy kilengéseket azonban senki sem szereti a gazdaságban.

 Mindezért Christine Lagharde délutáni kommentárjai Varga Mihályék számára is fontosak lesznek. Az utóbbiakat pedig az is óvatossá kell, hogy tegye, hogy az új kormány fontos gazdasági és költségvetési döntései még csak ezután következnek. Ha pedig ezek kérdőjeleket vetnek fel a költségvetés hiányát, az inflációt és az euróbevezetési célt illetően, még akkor is megrendíhetik a forintot, ha az EU-pénzek beáramlásának várt gyorsulása valóban megtörténik.

De mindez a távolabbi jövő. A szemek ma Frankfurtrta szegeződnek. 

Mivel a több mint három hónapja tartó iráni harcok magasan tartják az olajárakat, a Bloomberg felmérésében részt vevő közgazdászok arra számítanak, hogy a betéti kamatot 0,25 százalékponttal, 2,25 százalékra emelik. Ezzel az EKB lenne a világ első jelentős jegybankja, amely a konfliktusra reagálva kamatot emel.

Az euróövezeti döntéshozók – amerikai és brit kollégáikhoz hasonlóan – eddig kivártak abban a reményben, hogy az infláció legutóbbi fellángolása átmeneti lesz. Mivel azonban a béketárgyalások alig haladnak előre, és egyre több jel utal arra, hogy az energiaárakon túlmutató árnyomás is erősödik, nőnek a várakozások, hogy az eurózóna tisztviselőinek idén egynél több szigorító lépésre lesz szükségük – írja a Bloomberg.

A közgazdászok szerint az EKB júniusban és szeptemberben is emelhet kamatot

…amit 2027 közepén kamatcsökkentés követhet.