Rendkívüli, vége van: megnyitják a Hormuzi-szorost, péntektől ömleni fog az olaj a világra – Trump az éjjel bejelentette a megállapodást Amerika és Irán között
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTúlzás nélkül történelmi bejelentést tett vasárnap éjjel Donald Trump, amelynek legfontosabb állítása, hogy megnyitják a Hormuzi-szorost, miután megszületett a megállapodás Amerika és Irán között. Ezzel párhuzamosan a tűzszünetet is meghosszabbítják.
Az amerikai elnök egészen pontosan arról beszélt, hogy az Egyesült Államok és Irán közötti megállapodás a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásáról és a tűzszünet meghosszabbításáról „immár teljes”, és ígéretet tett az iráni kikötők hetek óta tartó tengeri blokádjának feloldására.
A Hormuzi-szoros a megállapodás pénteki aláírását követően, az aknamentesítés után megnyílik,
az olaj mindkét oldalon újra áramlani fog a régió és a világ számára!
– írta Trump a közösségi médiában. Kiemelten fontos, hogy mindez hivatalosnak tekinthető, nem csak Trump megszokott előre rohanásának, hiszen Kazem Gharibabadi iráni külügyminiszter-helyettes mis megerősítette, hogy a szándéknyilatkozat szövegét véglegesítették. Azt is ismertette, hogy a hivatalos aláírási ünnepségre pénteken kerül sor Svájcban.
Ahogy azt is közölte, hogy a különböző frontokon – beleértve Libanont is – zajló háború és katonai műveletek azonnali és végleges leállítását ma estétől bejelentik. Pakisztán és Katar, a két legfontosabb közvetítő ország, ugyancsak megerősítették a megállapodást.
Mivel a megállapodás már érvényben van, a közvetítők a héten egyeztetések sorozatát fogják elősegíteni – írta Shehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök az X-en. Ezek a végső megbeszélések teremtik meg az alapot a technikai tárgyalásokhoz és a hivatalos aláírási ünnepséghez.
Rendkívüli: vége van, megnyitják a Hormuzi-szorost, ömleni fog az olaj
A Brent nyersolaj közel 4 százalékkal, hordónként 83,92 dollárra esett a vasárnap esti kereskedés kezdete után, a kora ázsiai kereskedésben pedig 83,78 dollár volt hordónként. A japán Nikkei index 5 százalékos emelkedéssel nyitott.
Ha a megállapodást végrehajtják, az látványosan enyhíteni fogja a globális energiaválságot. Ami ugyanis most történik, az megalapozhatja a több mint 100 napja tartó háború tartós lezárását.
A diplomáciai előrelépés a regionális közvetítők egyhetes lázas tevékenysége után történt olyan katonai összecsapások közepette, amelyek azzal fenyegettek, hogy a szembenálló feleket újra egy teljes körű konfliktusba sodorják.
Az áttörés órákkal azután következett be, hogy Trump bírálta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, miután Izrael támadást mért a bejrúti déli külvárosokban a Hezbollahra, az Irán által támogatott milíciára. Izrael közölte, hogy azután lépett fel, hogy a Hezbollah drónokat lőtt ki Észak-Izraelre.
Az amerikai elnök kijelentette, hogy a vasárnapi izraeli csapás – amely azzal fenyegetett, hogy kisiklatja a megállapodásra irányuló törekvéseit – „nem lett volna szabad, hogy megtörténjen”. Szerinte Izraelnek joga van megvédeni magát, csakhogy az akció, amelyre válaszolt, „nagyon kicsi és jelentéktelen volt”. A Bejrút elleni izraeli csapás éppen akkor történt, amikor a katari tárgyalópartnerek vasárnap Teheránban tartózkodtak az Egyesült Államokkal koordinálva, hogy segítsenek a megállapodás véglegesítésében.
Amerika és Izrael még február 28-án indított háborút Irán ellen, ami pillanatok alatt átterjedt a Közel-Keletre, mivel a perzsa állam rakéta- és drónzáporral válaszolt Washington öbölmenti szövetségeseire. A konfliktus többéves csúcsra emelte az olaj- és gázárakat, és súlyosan megzavarta a kereskedelmet és a turizmust az egész régióban.
Pakisztán és Katar vezette azokat a diplomáciai missziókat, amelyek
- az április 8-i tűzszünet 60 nappal történő meghosszabbítására,
- a Hormuzi-szoros újbóli megnyitására,
- valamint az Irán nukleáris programjáról szóló tárgyalások keretrendszeréről szóló megállapodás
biztosítására irányultak. "A közvetítők 17 órányi intenzív tárgyalás után hagyták el Teheránt" – közölte egy, a megbeszélésekről tájékoztatott diplomata. Ezen a héten Dohában előkészítő találkozókat tartanak mindkét féllel a svájci hivatalos aláírás és a technikai tárgyalások megkezdése előtt.
Miben állapodott meg Amerika és Irán?
A megállapodás értelmében a Hormuzi-szorost – amelyet Teherán gyakorlatilag lezárt hónapok óta lezárt – fokozatosan megnyitják. Az iráni erők
az első 30 napban eltávolítják az aknákat.
Irán arra is vállalást tett, hogy a 60 napos tűzszünet végén nem fog tranzitdíjat felszámítani a hajókra. Az Egyesült Államok így ment bele, hogy feloldja az iráni kikötők tengeri blokádját.
Nagyon fontos pont, hogy Irán megerősítené, hogy nem szerez be és nem fejleszt ki nukleáris fegyvereket. De ez még előttünk áll. "Teherán és Washington tárgyalásokat folytatna arról, hogyan semmisítsék meg Irán dúsított urániumkészletét egy egyeztetett mechanizmus keretében" – mondta erről egy, az ügyről tájékozott személy a Financial Timesnek.
A minimális kötelezettségvállalás az lenne, hogy az összes uránt a helyszínen felhígítják a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyelete mellett. Irán több mint 9000 kilogramm dúsított urániumkészlettel rendelkezik. Ennek nagy része alacsony dúsítottságú, de 440 kilogrammot a fegyverminőséghez közeli szintre dúsítottak. Teherán mindig is ragaszkodott ahhoz, hogy programja békés polgári célokat szolgál.
A tárgyalásokról tájékozott források szerint az Iránnak nyújtott bármilyen szankciókönnyítés, beleértve a külföldön tartott eszközeinek feloldását, szakaszos lenne, és a nukleáris tárgyalások előrehaladásától függene, amelyek a szándéknyilatkozat aláírása után kezdődnének meg.
Az Egyesült Államok azonban mentességet adna Iránnak az olajértékesítésre a 60 napos tűzszünet-hosszabbítás időtartamára.
A Hormuzi-szoros újbóli megnyitása azért bír rendkívüli jelentőséggel, mert a világ olaj- és gázforgalmának körülbelül egyötöde halad át itt. Nem véletlneül volt ez Trump egyik prioritása. Lezárása évtizedek óta a legsúlyosabb globális energiaválságot idézte elő, és megemelte az amerikai üzemanyagárakat a novemberi félidős választások előtt.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy az Izrael és a Hezbollah közötti konfliktus bonyolító tényezővé vált az USA-Irán megállapodásra irányuló diplomáciai törekvésekben, mivel Teherán ragaszkodott hozzá, hogy ez is része legyen az egyezségnek, aminek viszont Netanjahu izraeli miniszterelnök ellenállt.
A már említett Bejrút elleni csapás után Trump a Truth Social-ön azt írta: „Nagyon közel vagyunk egy olyan megállapodáshoz, amely békét hoz a régiónak, beleértve Libanont is, ehhez minden félnek vissza kell vonulnia. Ez egy hosszú és szép béke kezdete lehet,
ne szúrjuk el!
Az amerikai elnök azt is kijelentette, hogy Izraelnek nem szabad többé támadásokat végrehajtania sehol Libanonban. Végezetül a megállapodás tartalmaz egy felhívást az összes regionális ellenségeskedés beszüntetésére, így beleértve az Izrael és a Hezbollah közötti háborút is.
