Európa beteg embere továbbra is lábadozik, a gyógyszer pedig Trump zsebében lapul: óvatos optimizmus jellemzi a német gazdaságot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Német Szövetségi Bank (Bundesbank) szerint az ország gazdasága az iráni háború miatt a vártnál lassabban állhat talpra.
A feszült geopolitikai helyzetet, illetve a tartósan magas energiaárakat a költségvetési ösztönzők ugyan némileg ellensúlyozzák, de egyelőre elmaradt a Merz-féle repülőrajt, jelenleg inkább stagnálás figyelhető meg.
Lassan ébredezik a német gazdaság
A Bundesbank által közölt előrejelzések szerint a bruttó hazai termék (GDP) 2026-ban 0,5 százalékkal, 2027-ben 0,8 százalékkal, 2028-ban pedig 1,4 százalékkal emelkedik majd. A legutóbbi, decemberi prognózishoz képest ez rosszabb teljesítményt indikál, a friss adatok a második negyedévben stagnálást, a harmadik negyedévben pedig enyhe növekedést jeleznek.
Az ország gyakorlatilag a 2020-as Covid-járvány óta nem tudott tartós növekedési pályára állni, aminek a legfőbb okai:
- a tartósan magas energiaárak,
- a gépjárműipari termelés meredek visszaesése,
- illetve az alacsony versenyképesség a nemzetközi vetélytársakhoz viszonyítva.
A magas energiaárak problémájára a Bundesbank vezetése is felhívta a figyelmet:
Az energiaárak meredek emelkedése visszafogja a háztartások vásárlóerejét és fogyasztási kiadásait
− nyilatkozta Joachim Nagel, a jegybank elnöke, majd hozzátette, hogy a pénzintézet előrejelzései szerint a gazdasági aktivitás előreláthatóan 2028-ra újra lendületet vehet.
A jegybankelnök szavai meglephették azokat, akik az elmúlt évek összességében gyenge és ingadozó gazdasági teljesítménye után gyors felfutásban bíztak. Az optimisták bizakodásának elsősorban Friedrich Merz kancellár szavai szolgáltattak táptalajt, mivel a politikus az újévi köszöntőjében arról beszélt, hogy
2026 az újrakezdés és növekedés éve lesz.
A jóslat, úgy tűnik, nem vált be, mivel az iráni háború kitörése következtében elszálló energiaárak teljesen átrajzolták a világpiaci környezetet. Ebből kifolyólag hiába fektetett hatalmas összegeket a német állam a hadiiparba, illetve infrastruktúra-fejlesztésekbe, a viharos nemzetközi környezetben ez csupán a stagnáláshoz volt elegendő.
Mi jelenthet kiutat?
Mivel Németország számára a legfőbb problémát az energiaárak, valamint a gazdasági nagyhatalmakkal folytatott versengés okozza, ezért kiutat az olcsó energia, a nemzetközi piac stabilizálódása, valamint az állami ösztönzők együttese jelenthetne:
A fellendülést a csökkenő energiaárak, az erősödő világgazdaság és mindenekelőtt a költségvetési politika erőteljes ösztönző hatása támogatja majd
− mondta Joachim Nagel.
Úgy tűnik, a jegybankelnökkel Friedrich Merz is egyetért, mivel a héten ígéretet tett arra, hogy megvalósítja a korábban beharangozott nagy reformokat, és a gazdaságélénkítő intézkedések mellett a kormány:
- csökkenti az egészségügyi és egészségbiztosítási kiadásokat,
- mérsékli az adóterheket,
- átalakítja a nyugdíjrendszert,
- valamint növeli a versenyképességet és leépíti a bürokráciát.
A Bundesbank a jelenleg zajló folyamatok alapján arra számít, hogy az infláció idén 2,9 százalékra gyorsulhat, míg 2027-ben 2,7 százalékra mérséklődhet. Az előrejelzés szerint 2028-ra csökkenhet a német pénzromlás az Európai Központi Bank (EKB) által meghatározott 2 százalékos szint alá, a jegybank erre az időszakra csupán 1,9 százalékos adattal számol.
Mindeközben az infláció visszaszorítására, valamint azért, hogy az iráni háború által előidézett árnyomás ne épüljön be tartósan az eurózóna országainak gazdaságába, az EKB kamatemelést hajtott végre: az irányadó kamat így 2 százalékról 2,25 százalékra növekedett.
A német jegybankelnök azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a döntéshozók szükség esetén készen állnak egy újabb emelésre, valamint megjegyezte, hogy a feszült geopolitikai helyzet miatt hatalmas a bizonytalanság.
A Bundesbank legsúlyosabb forgatókönyve szerint
ha az energia- és nyersanyagárak ismét meredeken emelkednének, akkor a német gazdaság idén stagnálna, 2027-ben pedig recesszióba fordulna.
Donald Trumpnál van az ütőkártya
Európára és a világgazdaságra nézve jó hírek érkeztek a Közel-Keletről. Donald Trump amerikai elnök lefújta az Irán ellen tervezett csapásokat, a hírek hatására pedig az olajárak korrigálni kezdtek. Az olajszállítások azonban továbbra sem álltak helyre, szakértők szerint a piacnak évekre lehet szüksége a teljes gyógyuláshoz, bár a békekötés stabilizálná a bizonytalan piaci helyzetet.
Az olajárak kéthavi mélypontra estek. A cikk írásának időpontjában a Brent típusú kőolaj hordója 87,4 dollárba, míg az amerikai West Texas Intermediate (WTI) hordója 84,9 dollárba került.
Ha a nemzetközi olajpiac stabilizálódik, Németországnak csupán egy másik égető kérdésre kell megoldást találnia, mégpedig arra, hogyan lehetne tovább csökkenteni az energiaárakat. Erre azért lenne szükség, mert az Oroszországból érkező energiaimport megszüntetése óta a német termelési szektor teljesítménye meredeken visszaesett.
A termelés, amely 2017 negyedik negyedévében tetőzött, a Covid-járvány utáni visszapattanástól eltekintve nem volt képes tartós növekedési pályára állni. Ez Németország esetében azért különösen nagy probléma, mert az ipari termelés a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének csaknem 20 százalékát adja, míg az Európai Unió értékesített ipari termelésének nagyjából a negyedét.
Az adatok különösen aggasztóak, mivel az autógyártás, amely a német feldolgozóipar egyik kulcságazata, nemzetközi nyomás alá került. Az olyan kínai óriásvállalatok, mint a BYD, éppen agresszív európai terjeszkedésre készülnek, miközben a hazai gyártók a gyenge teljesítményük miatt kénytelenek csökkenteni kapacitásaikat.
Az autógyártók közül néhányan a nehézségeket úgy próbálják áthidalni, hogy katonai eszközök termelésére, illetve fejlesztésére állnak át, így próbálva hasznot húzni a német fegyverkezésből, amit európai uniós források is támogatnak.
Továbbra is kérdés azonban, hogy mi lesz a német ipar, illetve a német autógyártás sorsa, mivel a tartósan magas energiaárak, valamint az alacsony versenyképességi mutatók nem csupán az ország, de az Európai Unió gazdasági teljesítményét is veszélyeztetik.
