Őrült átalakításba kezdenek: teljesen szétbombáznák a diplomáciát, megcsonkítják a túlfinanszírozott külügyi szolgálatot – Kaja Kallas bukik?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Európai Unió két legmeghatározóbb tagállama, Németország és Franciaország az utóbbi idők eredményeinek tükrében változtatni kíván az államszövetség külpolitikáján. Ugyan a külügyi kapcsolatok esetében a döntéshozatal továbbra is tagállami hatáskörben van, az Európai Unió rendelkezik saját külügyi apparátussal és diplomáciai szolgálattal. A Kaja Kallas vezette külügyi szolgálat legfőbb feladata, hogy elősegítse a nemzetközi konfliktusok megoldását, valamint erősítse az Európai Unió globális pozícióit és nemzetközi kapcsolatait
Az évi egymilliárd euróból gazdálkodó szerv, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ), azonban úgy tűnik átfogó reformok előtt áll, brüsszeli magas rangú tisztviselők pedig annak a lehetőségét is felvetették, hogy hatásköröket vonjanak el a szervtől.
Miért távozhat posztjáról Kaja Kallas?
Az elmúlt években nem csupán a régióban, de az egész világon egyre feszültebb geopolitikai helyzet uralkodik. A világrend rohamos átalakuláson megy keresztül, a poszthidegháborús korszak unipoláris berendezkedésnek gyakorlatilag vége, az Egyesült Államok gazdasági háborút folytat Kínával és az Európai Unióval, míg Oroszország igyekszik visszaállítani birodalmi státuszát és régiós befolyását.
A viharos környezetben az Európai Uniónak fontos lenne az óvatos és hatékony navigáció, ám tisztviselők nyilatkozatai, valamint az elmúlt évek eredményei arra engednek következtetni, hogy nem csupán a kapitány személyével van probléma, de maga a kormányszerkezet is diszfunkcionális:
Világos, hogy az EKSZ nem úgy működik, ahogy kellene. Gyakorlatilag működésképtelen
− nyilatkozta egy brüsszeli forrás a Financial Times újságírójának, majd hozzátette, hogy a probléma strukturális, ezért az egész rendszert át kell alakítani.
Egy francia javaslat teljesen megváltoztatná azt a 16 évvel ezelőtti döntést, ami az EKSZ-t önálló szolgálatként hozta létre.
Párizs javaslata korlátozná a vezető diplomata autonómiáját, aki jelenleg kettős szerepkörrel rendelkezik:
- Kaja Kallasmegyszerre tartozik felelősséggel a tagállamoknak, és a
- Bizottságnak.
Amennyiben az elképzelés megvalósul, akkor lazulhat az ellenőrzés az EKSZ világszerte működtetett, több mint 140 delegációból álló hálózata fölött is.
Brüsszeli források szerint a tagállamok annyira elégedetlenek az külügyi szolgálat teljesítményével, hogy
valós a veszélye annak, hogy az EKSZ-t teljesen darabjai szedik.
A javaslat támogatói szerint ehhez még az alapító szerződések módosítására sem lenne szükség, mivel az EKSZ feladatkörét, ami a vezető diplomata munkájának támogatása, csupán egy tanácsi határozat rögzíti. Az EKSZ megszüntetése tehát sokkal nehezebb feladat lenne, azonban a főképviselő hatáskörének szűkítése egyszerűen kivitelezhető.
