Európa egyik legnagyobb energiatárolója épülhet meg Szerbiában: újabb gigaerőmű a Vaskapuban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Duna érintett szakaszán, a szerb-román határon, már kettő, még a rendszerváltozás előtt épült erőmű teljesít szolgálatot, amelyek a szerb és román hálózatot látják elektromos árammal. A tervek szerint most a szerb oldalon, a Vaskapu I. és II. erőművektől felvízi irányában épülhet meg egy modern energetikai komplexum, ami energiatároló kapacitásokkal is rendelkezne.
A Vaskapu III. terveiről
A projekt célja egy 1200 és 2400 megawatt közötti teljesítménnyel rendelkező vízerőmű telepítése Galambóc (Golubac) község területén. A település a magyar-szerb határtól nagyjából 150 kilométeres távolságra fekszik a festői szépségű, és történelmi jelentőségű Vaskapu-szorosban.
A tervek szerint a létesítménybe 400 megawattnyi szél- vagy napenergia kapacitást is integrálnának, ami az összeteljesítményt tovább növelné.
A beruházás értéke a becslések és előzetes tervek szerint 2,63 milliárd euró, a szerb kormány pedig egy nemzetközi együttműködés keretén belül amerikai vállalatokat kíván bevonni a projektbe. Az Egyesült Államok szerbiai nagykövetsége ennek megfelelően nyilvános felhívást tett közzé, melyben szándéknyilatkozat benyújtására szólítja fel a pályázni kívánó feleket. Az eljárás lefolytatását, valamint az amerikai gazdasági szereplők bevonását a két állam között korábban létrejött megállapodás teszi lehetővé, ami 2025. március 28-án lépett hatályba.
A bilaterális párbeszéd már évekkel korábban megkezdődött:
- 2021-ben az amerikai Bechtel mutatott nagy érdeklődést a projekt iránt, majd
- 2022-ben a vállalat a műszaki tanulmányok elkészítésére tett ígéretet, miután
- 2024-ben a két állam Washingtonban aláírta a nemzetközi energetikai megállapodást.
A nagykövetség által közzétett felhívásban csatolmányként megtalálható a beruházás célja, valamint a műszaki koncepció is. A szerb bányászati és energiaügyi minisztérium által létrehozott dokumentumból kiderül, hogy a projekt nyílt rendszerként kapcsolná össze a Dunát a folyó jobb partján fekvő, Pesaca és Brodica tározókkal, amelyek szintén az építkezés során kerülnének kialakításra. Ezeket a víztesteket egy összetett, számos műtárgyból álló rendszer kötné össze az áramtermelő turbinákkal,
a komplexum pedig képes lenne a Duna vizét szivattyúk segítségével a tározókba juttatni, amivel lehetőség nyílna az energiatárolásra. Ez a megoldás nem csupán Szerbia, hanem a régió villamosenergia-ellátását is stabilizálná, tulajdonképpen egy hatalmas „akkumulátorként” működne.
A minisztérium által publikált dokumentum a pontos kapacitásokat előre nem határozza meg, mivel a beruházás jelenleg előkészítő fázisban van, azonban szerb sajtóértesülések szerint 1200-2400 megawattnyi vízerőmű teljesítmény egészülne ki 400 megawatt szél- és/vagy napenergia kapacitással.
A tervek szerint a projekt előreláthatólag 2036-ra valósulhat meg, de ez csupán indikatívan szerepel a dokumentációban.
Az aktualitásokról
A pályázatok beérkezését, majd azok elbírálását követően jöhet az előzetes mérnöki tervezési szakasz (FEED), amelynek keretén belül meghatározzák a pontos műszaki tartalmat, a pénzügyi terveket, valamint megvizsgálják az engedélyeztetés feltételeit is, illetve azt, hogy milyen határidővel valósulhat meg a projekt.
Miután lezajlott a kiválasztás a FEED szakaszban az is kiderül majd, hogy az erőmű pontosan mekkora teljesítménnyel rendelkezik majd, mivel korábban a szakemberek már több lehetőséget is megvizsgáltak. Az előzetes tanulmányok szerint a beruházás megvalósítható, ezért úgy tűnik műszaki akadálya nem lesz a projektnek.
A 36 hónaposra tervezett FEED szakaszban ezenkívül elkészülnek majd a pontos koncepciótervek, a geotechnikai, hidrológiai és építéstervezési szakértői anyagok, a környezeti és társadalmi hatásvizsgálatok, a kulturális örökségvédelmi elemzések, valamint a pontos folyamat- és finanszírozási terv is
Miért éppen az Egyesült Államok?
Már évtizedek óta beszélnek egy olyan szivattyús tározós vízerőmű (SZET) létesítésének lehetőségéről a Vaskapu-szorosban, amely képes nagy mennyiségű energiát tárolni − mondta Dubravka Dedovic Handanovic szerb bányászati és energiaügyi miniszter, aki azt is elárulta, hogy miért éppen amerikai vállalatoknak szánja a kormány a beruházást:
Szerbiának stratégiai együttműködési megállapodása van az Egyesült Államokkal, és ez a projekt ennek keretén belül megvalósítható. Ez jelenleg az egyetlen ágazati stratégiai együttműködés Belgrád és Washington között. A szerb kormány képviselőiből álló munkacsoport a megállapodás alapján készítette elő azt a felhívást, amely segít majd kiválasztani a projektben részt vevő partnereket, aminek megvalósítására világos eljárásrend vonatkozik, mivel regionális energiabiztonsági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásról van szó.
− nyilatkozta Dedovic Handanovic, majd felhívta a figyelmet arra, hogy olyan korban élünk, amelyben folyamatosan új energiaforrásokat kell keresnünk.
A szivattyús tározós rendszer
A szivattyús tározós vízerőművek nagy szerepet kaphatnak a dekarbonizációs folyamatokban, mivel segítségükkel kiválthatóak a fosszilis energiahordozókkal működő erőművek, továbbá képesek megoldani a modern villamosenergia-hálózatok egyik legnagyobb problémáját, az energiatárolás kérdését:
A szivattyús tározós vízerőművek projektjei fontosak a szén villamosenergia-termelésben betöltött részarányának csökkentése szempontjából
− mutatott rá Nikola Rajakovic, a belgrádi egyetem professzora, aki arról is beszélt, hogy a Vaskapu III. csupán Szerbia számára túl nagy kapacitást jelentene, azonban
az erőmű képes lehet az egész európai kontinens energiarendszerének kiegyensúlyozására.
Nikola Rajakovic szerint hatalmas üzletről van szó, mivel a szolgáltatás díjazható, ezért a beruházásnak pénzügyi hatásai is lesznek. A professzor szerint jelentős profit képződik majd és reméli, hogy annak nagy része az országban marad.
A tervezés során a környezetvédelmi előírásokat is figyelembe veszik, a működéshez pedig nem kell majd egy újabb dunai gátat építeni a Vaskapu I-től és II-től eltérően, mivel a rendszer két felső tározóból, a Brodicából (380m) és a Pesacból (407m) nyerné az energiát.
Az eredeti tervek szerint a Brodicát egy 4,6 méter átmérőjű és 8,1 kilométer hosszú alagút kötné össze a másik tározóval, ahonnan egy hét méter átmérőjű és körülbelül 1,95 kilométer hosszú alagút vezetne a vízszintig, a Duna partján kialakított erőmű turbináihoz, ahol a víz visszatérne a folyóba.
A szivattyús tározós rendszer erőssége, hogy a rendszer fordított irányban is működik, mivel amikor energiatöbblet keletkezik, a vizet a visszapumpálja a tárolóba.
Románia nem örül a beruházásnak
A román kormány már évekkel ezelőtt jelezte, hogy a Vaskapu III. projekt nem veszélyeztetheti az ország energiaellátásban kulcsszerepet játszó Vaskapu I. és II. vízerőművek működését. Sebastian Burduja korábbi energiaügyi miniszter 2024-ben hangsúlyozta, hogy Románia nem hajlandó semmiféle kompromisszumot kötni a dunai erőművek kérdésében:
Mivel szivattyús tározós vízerőműről van szó, értjük a jelentőségét és a szerepét a rendszerszintű és kiegyenlítő szolgáltatások biztosításában, de – még egyszer hangsúlyozom – nem kötünk kompromisszumot a Vaskapu I. és Vaskapu II. termelésével kapcsolatban
− fogalmazott.
Románia korábban felajánlotta Szerbiának, hogy részt vesz a beruházásban mivel, ahogy Burduja fogalmazott, a vízenergia továbbra is fontos eleme az ország fenntarthatósági céljainak megvalósításában. Ennek ellenére úgy tűnik Szerbia nem kívánja bevonni Romániát a következő évtized talán egyik legnagyobb régiós energetikai projektjébe, ami akár további feszültséget is generálhat a két ország közötti kapcsolatokban.
