Új rend alakul ki a Közel-Keleten: az Emírségek kilépése az OPEC-ből sokkal több, mint sokkoló jelzés
Az Egyesült Arab Emírségek döntése, hogy kilép az OPEC-ből, nem csak sokkolta a kartellt, amely hosszú ideje uralja a globális olajpiacot. De egyben jelezte azt is: az iráni háború nyomán új geopolitikai rend alakul ki a Közel-Keleten.
A folyamat újrarajzolja azokat a politikai törésvonalakat az arab világ és Izrael között, amelyek évtizedeken át meghatározták a térséget. Az Egyesült Arab Emírségek – az öböl pénzügyi központja és jelentős katonai hatalom – erősíti biztonsági együttműködését Izraellel, miközben mindkét állam arra törekszik, hogy szükség esetén fegyveres erővel változtassák meg a régió stratégiai egyensúlyát.
Izrael nemrég a Vaskupola rakétavédelmi rendszerét és az azt működtető katonákat is az öbölbeli államba küldte — mondták az ügyet ismerő források –, ami a világ más arab országaiban elképzelhetetlen lenne. A háború lehetőséget adott az Emírségeknek – ennek a kis, rendkívül gazdag monarchikus szövetségnek – arra,
hogy kilépjen nagyobb szomszédja, Szaúd-Arábia árnyékából, és jelezze regionális hatalmi ambícióit.
Az Emírségek egyértelműen jelezte új prioritásait azzal, hogy bejelentette kilépését az OPEC-ből; az egyetlen szervezetből, amellyel az arab világ valaha tudta érvényesíteni kollektív befolyását – éppen akkor, amikor az öböl menti vezetők Szaúd-Arábiában találkoztak az egység demonstrálásának szándékával.
A döntést szándékosan időzítették, hogy sokkot keltsenek és egyértelművé tegyék: az Emírségek számára a nemzeti érdek az első – mondták emirátusi tisztviselők. A források szerint az ország újragondolja kapcsolatait olyan szervezetekkel is, mint az Arab Liga és az Iszlám Együttműködés Szervezete. Ugyanakkor a hivatalos nyilatkozatok szerint további kilépések egyelőre nincsenek napirenden.
Az Emírségek kész volt határozott válaszra, az öböl többi része vonakodott
Az OPEC-ből való kilépésnek gyakorlati okai is vannak.
- A termelési kvóták az ország kapacitásának mintegy 30 százalékát korlátozzák egy olyan időszakban, amikor a háború miatt visszaeső turizmusból és üzleti tevékenységből származó bevételeket pótolni kellene.
- A kilépés lehetővé teszi az olajtermelés önálló növelését, valamint az exportútvonalak biztosítását szolgáló beruházások felgyorsítását, például olyan vezetékrendszerek fejlesztésével, amelyek megkerülik a Hormuzi-szorost, amelyet Irán gyakorlatilag lezárt az amerikai és izraeli támadásokat követően.
A háború ugyanakkor az Emírségek fenyegetésérzékelését és szövetségeseibe vetett bizalmát is átalakította. Irán mintegy 2800 drónt és rakétát indított az ország ellen — többet, mint bármely más célpont, beleértve Izraelt is.
Miközben az Emírségek kész volt határozott válaszra, az öböl többi része vonakodott.
Az iráni támadások, amelyek veszélyeztették az ország gazdasági modelljét, valamint az arab szomszédok támogatásának hiánya miatt érzett frusztráció hatására az Emírségek tovább erősítette kapcsolatát az Egyesült Államokkal és Izraellel – annak ellenére, hogy az arab világ egy része aggódik a gázai, libanoni és iráni konfliktusok okozta instabilitás miatt.
Ez mély átgondolás eredménye volt, különösen a 40 napon át tartó drón- és rakétatámadások fényében
– kommentálta a helyzetet a Wall Street Journalnak Abdulkhaleq Abdulla emirátusi politológus. „Az egyik következtetés az, hogy az OPEC már nem illik ehhez az erőteljes, határozott és független Emírségekhez” – tette hozzá. Donald Trump amerikai elnök üdvözölte a döntést, mondván, hogy az hozzájárulhat az energiaárak csökkenéséhez.
A „Kis Spárta”
Az Emírségek az 1950-es években felfedezett olaj révén vált jelentős állammá, majd 1971-es megalakulása után Dubaj és Abu-Dzabi központtal globális pénzügyi, turisztikai és technológiai központtá fejlődött. Az ország vezetője, Mohammed bin Zayed (MBZ) az elmúlt években katonai hatalomként is pozicionálta az országot, amely nem riad vissza a fegyveres beavatkozástól és zsoldosok alkalmazásától befolyásának növelése érdekében. Bár hadereje viszonylag kicsi, fejlett fegyverbeszerzésekkel, fegyverexporttal és külföldi beavatkozásokkal aránytalanul nagy hatást gyakorol a térségre.
Jim Mattis volt amerikai védelmi miniszter „Kis Spártának” nevezte az országot.
Az Emírségek támogatta az egyiptomi katonai puccsot 2013-ban, valamint szerepet játszott a líbiai konfliktusban is. Beavatkozásait az iszlamista szélsőségek visszaszorításával indokolja.
Az Izraellel való diplomáciai kapcsolatok felvétele – az Ábrahám-megállapodások keretében – jelentős áttörést hozott, és új katonai-technológiai együttműködést indított el. A jelenlegi háború során Izrael először telepítette a Vaskupola rendszert egy másik országba, az Emírségekbe, ahol izraeli katonák működtetik azt. Az együttműködés ugyanakkor növelte a feszültséget az Emírségek és szomszédai között. Szaúd-Arábia és más államok inkább diplomáciai megoldást keresnek, míg az Emírségek keményebb fellépést sürget.
A konfliktus rávilágított az öböl menti országok közötti megosztottságra: míg korábban az Irán elleni közös fellépés lehetősége erősítette volna az egységet, a háború inkább tovább mélyítette a törésvonalakat.
Elemzők szerint Mohammed bin Zayed célja, hogy az Emírségek önálló, jelentős szereplővé váljon a regionális és globális politikában – és ennek érdekében kész szakítani a korábbi keretekkel.
