Veszélybe került Románia nukleáris álma: politikai csata robbant ki az amerikai atomprojekt körül
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA román belpolitikai válság újabb stratégiai területre gyűrűzött át: az ország ambiciózus nukleáris programjára. A vita középpontjában a Dambovita megyei Doicesti településre tervezett kis moduláris reaktorok (SMR) projektje áll, amelyet Románia és az Egyesült Államok közös zászlóshajó-beruházásaként tartanak számon.
Az ügy különösen érzékeny időszakban került napirendre. Románia egyszerre küzd
- jelentős költségvetési hiánnyal,
- gazdasági nehézségekkel
- és politikai bizonytalansággal,
miközben az energiaellátás hosszú távú biztonságát garantáló beruházások előkészítése is zajlik – derült ki az Oeconomus elemzéséből.
Több százmillió dollár már elment a projektre
Ilie Bolojan, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt vezetője és ügyvivő miniszterelnök szerint a doicesti-i projektre eddig több mint 240 millió dollárt költöttek el, miközben a tényleges beruházás több milliárd eurót igényelne.
A politikus szerint az előzetes számítások arra utalnak, hogy az SMR-erőmű által termelt villamos energia ára akár a piaci árszintet is meghaladhatja.
Bolojan ezért az amerikai nagykövetséget is tájékoztatta arról, hogy szükségesnek tartja a beruházás teljes körű felülvizsgálatát. A kijelentés azért váltott ki komoly visszhangot, mert a projektet Washington és Bukarest egyaránt stratégiai jelentőségű energetikai együttműködésként kezeli.
Nem csak gazdasági, geopolitikai kérdés is
A kritikákra reagálva Bogdan Ivan volt energiaügyi miniszter, a Szociáldemokrata Párt egyik meghatározó politikusa azzal érvelt, hogy egy atomerőmű-projektet nem lehet hagyományos infrastruktúra-fejlesztésként kezelni. Szerinte a nukleáris beruházások esetében a költségeken túl figyelembe kell venni
- az engedélyezési folyamatokat,
- a biztonsági előírásokat,
- a nemzetközi finanszírozási konstrukciókat,
- a technológiai licenceket
- és az évtizedekre szóló stratégiai elköteleződést is.
Ivan hangsúlyozta, hogy a doicesti-i projekt azon kevés román energetikai kezdeményezések egyike, amely mögött korábban republikánus és demokrata amerikai adminisztrációk, valamint román liberális és szociáldemokrata kormányok egyaránt felsorakoztak.
Két út áll Románia előtt
A vita valójában arról szól, milyen nukleáris fejlesztésekre építse Románia energiastratégiáját a következő évtizedekben.
A szakértők szerint a hagyományos út a cernavodai atomerőmű 3-as és 4-es blokkjának megépítése lenne. Ezek ugyanarra a kanadai CANDU-technológiára épülnek, mint a jelenleg működő két blokk, így Románia már rendelkezik a szükséges szakmai, ipari és szabályozási háttérrel. A két új blokk mintegy 1400 megawatt stabil termelőkapacitást adna a rendszerhez, ami a román villamosenergia-fogyasztás több mint tíz százalékának felel meg.
A beruházás értéke ugyanakkor meghaladja a 7–8 milliárd eurót, az üzembe helyezés pedig legkorábban 2031–2032 után várható.
Cserébe az új blokkok több mint hat évtizeden keresztül szolgálhatnák az ország energiaellátását.
Az SMR-ekben nagy a potenciál, de nagy a kockázat is
A másik irányt a doicești-i kis moduláris reaktorok jelentik.
Az SMR-technológia hívei szerint az ilyen erőművek gyorsabban építhetők meg, kisebb kezdő beruházást igényelnek, és könnyebben illeszthetők a villamosenergia-hálózatba. Különösen alkalmasak lehetnek a szénalapú energiatermelés kiváltására és az ipari régiók energiaellátásának biztosítására.
A probléma ugyanakkor az, hogy a technológia még világszerte kísérleti szakaszban van. Nyugati típusú SMR-rendszer jelenleg nem működik széles körben kereskedelmi léptékben, ezért jelentős technológiai, finanszírozási és szabályozási kockázatok övezik.
Románia az elsők között vezetné be a technológiát Európában, vagyis az úgynevezett „first mover” kockázatokat is vállalná.
A tervek szerint a doicești-i erőmű hat darab, egyenként 77 megawattos reaktorból állna. Az összesen 462 megawattos kapacitás több mint 95 százalékos kihasználtság mellett működne.
Az amerikai kapcsolatokról is szól a projekt
A szakértők szerint a projekt jelentősége túlmutat az energiatermelésen.
Míg a cernavodai fejlesztések Románia hagyományos nukleáris partnereivel – elsősorban Kanadával és Franciaországgal – való együttműködést mélyítenék, addig az SMR-program Bukarest és Washington kapcsolatát emelheti új szintre.
A beruházás potenciális előnyei között szerepel a technológiai tudás megszerzése, egy új iparág kialakulása és a későbbi szakértelem exportjának lehetősége is. Ezek a pozitív hatások azonban nagymértékben attól függnek, hogy a technológia hosszú távon mennyire bizonyul sikeresnek.
A Nuclearelectrica kitart a beruházás mellett
A román állami tulajdonú Nuclearelectrica a viták ellenére azt közölte, hogy a projekt a terveknek megfelelően halad.
A vállalat szerint a helyszín geotechnikai szempontból alkalmas, a beruházás átesett a szükséges előkészítő és mérnöki fázisokon, és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vizsgálatai is megerősítették az alapvető műszaki következtetéseket.
A finanszírozás több forrásból történne: új befektetésekből, hitelekből és támogatásokból. A Nuclearelectrica eddig 4 millió euróval járult hozzá a projektcég tőkéjéhez, és rendelkezésre áll egy részvényesek által jóváhagyott hitelkeret is.
Nem Románia az egyetlen érdeklődő
A kis moduláris reaktorok iránt Európa-szerte növekszik az érdeklődés.
Horvátország külön munkacsoportot hozott létre a technológia vizsgálatára, Bulgária szintén tárgyalásokat folytat amerikai és dél-koreai partnerekkel, míg Csehország energiaátállási terveinek egyik fontos elemévé tette az SMR-eket. A cseh elképzelések szerint összesen három gigawattnyi ilyen kapacitás épülhet ki az országban. Olaszországban
- az EDF,
- az Edison
- és az ENEA
januárban együttműködési megállapodást írt alá a technológia fejlesztéséről.
Magyarországon tavaly novemberben született megállapodás arról, hogy az Egyesült Államok moduláris nukleáris technológiákat adhat át a magyar félnek, részben a növekvő ipari energiaigények kielégítése érdekében.
A román vita így már messze nem csupán egy energetikai beruházás sorsáról szól. A kérdés az, hogy a költségvetési megszorítások és a politikai bizonytalanság közepette Bukarest képes lesz-e végigvinni azt a nukleáris stratégiát, amelyre az ország energiafüggetlenségét és regionális szerepét kívánja építeni a következő évtizedekben.
Így lett bezzeg-Romániából szegény Románia: bajban a Dacia, bajban a gazdaság, teljes a politikai zűrzavar
Recesszióban a gazdaság, bóvli kategóriába kerülhet az államadósság hitelminősítése, 10 százalék felett az infláció, elúszni látszanak az uniós pénzek. Románia Európa betege lett – mintha a görög válság ismétlődne meg.
