Katasztrófa: a szemünk láttára omlik össze az európai fegyveripar, nem épül meg a szupertank az oroszok ellen – Putyinnak fülig ér a szája, eurómilliárdokat buknak a németek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA francia-német FCAS vadászgép-projekt bukása alapvetően megkérdőjelez egy második kiemelkedő projektet, és veszélyezteti az év egyik legnagyobb tőzsdei bevezetését – írja a Frankfurter Rundschau.
Az FCAS projekt elvetése után a jövő harckocsija is veszélybe került
Az FCAS lemondása egy másik nagy projektet is érint: a Fő Szárazföldi Harci Rendszert (MGCS). A tervezett szupertank a német Leopardot és a francia Leclercet hivatott felváltani 2040-től.
Macron már februárban figyelmeztetett: ha az FCAS megbukik, „kénytelenek leszünk újragondolni a közös harckocsiprojektet”. Ez a pillanat most elérkezett.
Az iparági szakértők ezt katasztrofális jelnek tekintik. Egy védelmi ipari vezető a Wirtschaftswochéban a „nemzeti megoldásokba való visszaesésre” figyelmeztet, „pontosan most, amikor a globális helyzet fokozottabb, határokon átnyúló védelmi együttműködést követel”.
Meginoghat a KNDS védelmi ipari vállalat tőzsdei bevezetése
A fenti hír különösen érzékenyen érinti a francia-német KNDS tankgyártót, ami a Leopard tankgyártó Krauss-Maffei Wegmann anyavállalata. A cég erre az évre tervezte a tőzsdei bevezetését, és az MGCS-t fő növekedési motorként kívánta használni.
Az év elején az értékeléssel megbízott bankok 25 milliárd eurós piaci kapitalizációra számítottak. Most a bennfentesek csak 15 milliárd eurós számot látnak reálisnak. Egy védelmi vezető a Wirtschaftswochének úgy nyilatkozott, hogy az „MGCS nélkül közelebb lehet a 12 milliárd euróhoz”. Ez kevesebb, mint a fele lenne az eredeti célnak.
Jean-Paul Alary, a KNDS vezérigazgatója hangsúlyozza, hogy a tőzsdei bevezetés független az MGCS-től, és a 23 milliárd eurós megrendelésállomány önmagáért beszél.
Sok befektető számára azonban az MGCS több, mint puszta bevételnövelő tényező: arra fogadtak, hogy a nagyszabású szerződés valóban multinacionális vállalattá alakítja a céget.
Az egyik nyertes minden bizonnyal Lars Klingbeil német pénzügyminiszter lehet, aki a részvények 40 százalékát kívánja megszerezni az IPO-ban, és amiért most valószínűleg jóval kevesebbet fog fizetni az eredetileg becsült 10 milliárd eurónál – mutatott rá a német lap.
Befellegzett a francia-német FCAS vadászgépprojektnek
Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök hétfő este bejelentették, hogy befejezték a közös FCAS (Future Combat Air System) vadászgépprojektet. A tervezett rendszer részeként fejlesztenék azt a digitális rendszert is, amely a repülőgépeket drónokhoz és műholdakhoz kapcsolja, ezt a komponenst a két ország egyelőre közösen kívánja tovább fejleszteni.
A projekt keretében eredetileg egy pilótával vezethető vadászgépet kellett volna kifejleszteni, amelynek a FCAS elnevezésű jövőbeli légi harcrendszer magját kellett volna alkotnia.
Azonban kilenc év eltelte és 100 milliárd euró elköltése után a projektben egyetlen repülhető prototípus sem készült.
Az ipari partnerek, az Airbus és a francia Rafale gyártója, a Dassault közötti vitát nem sikerült rendezni. A Dassault vezető szerepet követelt, míg Németország ragaszkodott a megállapodott egyenlő részvételhez – sikertelenül.
Az FCAS programot Emmanual Macron francia államfő kezdeményezte 2017-ben, elnökségének egyik zászlóshajó projektjeként. Most, hivatali idejének utolsó évében a program legfontosabb eleme kerül le a napirendről. A végleges döntés a múlt pénteken, az EU montenegrói Nyugat-Balkán-csúcstalálkozóján született meg, ahol Merz kancellár négyszemközt közölte Macronnal az álláspontját.
A zöldek szerint maga Merz is már korábban központi problémaként azonosította az eltérő követelményeket: „A franciáknak a vadászgépek következő generációjában egy nukleáris fegyverzet hordozására alkalmas és egy hordozórakéta szállítására alkalmas repülőgépre van szükségük. Jelenleg nincs erre szükségünk a német Bundeswehrben” – mondta a pénzügyminiszter a Power Shift című podcastben.
A koalíció és az ellenzék politikailag eltérően reagált. Thomas Erndl (CSU) uniós védelempolitikai szakértő „úttörő és helyes döntésnek” nevezte a leállást. Siemtje Möller, az SPD parlamenti frakciójának alelnöke egy „nem meglepő és kizárólag logikus” döntésről beszélt. Franziska Brantner, a Zöld Párt vezetője viszont figyelmeztetett: „Ha a dolgok rosszul alakulnak, végül egyáltalán nem lesz modern európai vadászgép, vagy csak amerikai motorral. Ez hanyagság.”
