Merznek nem tetszett, hogy csak kispados, sértődés lett a vége: ennyi volt az európai csúcsvadászgépnek – ismét külön utakon az Airbus és a Dassault

Véget ért a hatodik generációs európai harci repülőgép közös fejlesztéséről szóló, évek óta holtponton lévő tárgyalássorozat. Friedrich Merz kancellár Emmanuel Macron francia elnököt már tájékoztatta arról, hogy a közös repülőgép megépítése nem folytatódik – értesült a Handelsblatt német kormányzati forrásokból.

A projekt keretében eredetileg egy pilótával vezethető vadászgépet kellett volna kifejleszteni, amelynek a FCAS elnevezésű jövőbeli légi harcrendszer magját kellett volna alkotnia. A tervezett rendszer részeként fejlesztenék azt a digitális rendszert is, amely a repülőgépeket drónokhoz és műholdakhoz kapcsolja, ezt a komponenst a két ország egyelőre közösen kívánja tovább fejleszteni.

A konkrét munkamegosztásról várhatóan július 17-én, a következő német–francia minisztertanácson döntenek. A mostani megoldás lényegében megegyezik azzal a kétgépes koncepcióval, amelyet a Német Repülő- és Űripari Szövetség, valamint az IG Metall szakszervezet már februárban javasolt. A jelenlegi tervek szerint az új vadászgépek a 2040-es évek elején állhatnak hadrendbe.

Nem tudtak kiegyezni a vállalatok

A kudarc hátterében az áll, hogy a projektben érintett cégek – a német oldalon az Airbus, a francia oldalon a Dassault – a politikai erőfeszítések ellenére sem tudtak megállapodni – magyarázta egy magas rangú német kormánytisztviselő a lapnak. A Dassault mindvégig vezető szerepet követelt magának, az Airbus viszont nem volt hajlandó másodrendű partner pozíciójába szorulni.

A döntés politikai üzenetet is hordoz. A szerdán a kabinet elé kerülő, és a berlini Nemzetközi Repülési Kiállításon (ILA) bemutatandó új nemzeti repülési stratégia keretében a német kormány is egyértelműen kifejezésre juttatja: a jövő harci repülőjének fejlesztésében Németország nem finanszírozói, hanem formáló szerepet kíván betölteni.

Berlin egyelőre megkönnyebbüléssel kezeli a patthelyzet feloldását. A projekt belső kormányzati körökben már régóta befejezettnek számított, Merz kancellár azonban halogatta a hivatalos bejelentést. A bejelentés időzítése – közvetlenül az ILA megnyitója előtt – nem véletlen: a kormány ezzel Németország légiipar-vezetői ambícióit kívánja hangsúlyozni.

Spanyolország, a harmadik részes fél, szintén egyre frusztráltabbá vált a berlini és párizsi tárgyalók állóháborúja miatt. A berlini kormánykörök ugyanakkor hangsúlyozzák: a projekt nem a francia kormány, hanem a Dassault vezérigazgatójának, Éric Trappiernek a magatartása miatt fulladt kudarcba, aki következetesen elutasította, hogy az Airbust egyenrangú partnerként kezelje.

Merz állítólag személyesen is megpróbálta rávenni Trappier-t az együttműködésre, sikertelenül. A kormány végül nem akarta erőltetni azt a partnerséget, amelybe az érintett cégek nem mentek bele önként. 

A projekt összeomlása politikai vereség a francia elnöknek

Emmanual Macron francia államfő kezdeményezte a FCAS programot 2017-ben, elnökségének egyik zászlóshajó projektjeként. Most, hivatali idejének utolsó évében a program legfontosabb eleme kerül le a napirendről. A végleges döntés a múlt pénteken, az EU montenegrói Nyugat-Balkán-csúcstalálkozóján született meg, ahol Merz kancellár négyszemközt közölte Macronnal az álláspontját.

A fejleménynek súlyos következményei lehetnek a tágabb európai védelmi együttműködésre is. Párizsból olyan jelzések érkeznek, hogy egy esetleges kudarc esetén Franciaország az MGCS közös harckocsifejlesztési programban való részvételét is megkérdőjelezhetné. Ott szintén akadnak nehézségek, de egyelőre nincs szó a projekt leállításáról.

A Dassault most önállóan fejleszti a hatodik generációs francia vadászgépet, az Airbus pedig a Németországnak és a Spanyolországnak szánt változatot. Lehetséges partnerként a svéd Saab neve is felmerült: a Gripent gyártó cég Berlinnel folytatott tárgyalásokon már jelezte érdeklődését, és a német kormánykörök szerint lényegesen együttműködőbb partnernek bizonyul, mint a Dassault.