Új ország csatlakozhat az EU-hoz, faképnél hagyhatja az oroszokat: június 7-e sorsdöntő nap lesz – most nem Ukrajnára figyel Brüsszel
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÖrményország az elmúlt időszakban távolodik Oroszországtól, és ezúttal Örményország lett az Európai Unió és Oroszország közötti újabb ideológiai csata helyszíne. A Kreml abban bízik, hogy a júniusi választásokba való beavatkozással megállíthatja, vagy legalábbis lelassíthatja Jereván politikai függetlenedését – emelte ki terjedelmes írásában a Hírek Lengyelországból Facebook-oldal.
A bejegyzésben kiemelték, hogy Nikol Pasinján örmény miniszterelnök soha nem szólított fel a Moszkvával való szakításra, azonban nyíltan beszél a tisztességesebb kapcsolatok szükségességéről. A Kremlben ezt gyanakvással szemlélik. Április 1-jén, szerdán, Pasinján moszkvai látogatása során Vlagyimir Putyin nyilvánosan kijelentette, hogy Örményországnak választania kell az Európai Unió és Oroszország között.
Az orosz elnök kijelentette, hogy Jereván EU-csatlakozási tervei különleges mérlegelést igényelnek, és Moszkva támogatni fog mindent, ami az örmény nép javát szolgálja. Azonban azonnal hozzátette, hogy észben kell tartani bizonyos körülményeket is. Putyin szerint ezek az Oroszországgal bonyolított, 7 milliárd dolláros kereskedelmi forgalom, valamint azok az előnyök, amelyeket Örményország az Eurázsiai Gazdasági Unióban viselt tagságából élvez. Az orosz elnök úgy véli, hogy Jerevánnak ebben az ügyben népszavazást kellene tartania.
Örményország választ
Az üzengetés időzítése nem véletlen, vasárnap ugyanis választásoka tartanak az országban. Június 7-én Örményország lakói arról döntenek, hogy adnak-e újabb kormányzati mandátumot Nikol Pasinján miniszterelnöknek és Polgári Szerződés nevű pártjának. A gyakorlatban azonban ennek a választásnak sokkal nagyobb a tétje.
„Ez lesz ugyanis az első olyan szavazás, amely a normalizáció és a stabilizáció, de facto a béke időszakának tekinthető körülmények között zajlik. Minden korábbi választás konfliktusos légkörben telt a Hegyi-Karabahért vívott harcok miatt. A választásokra egy olyan időszakban kerül sor, amikor Oroszország már nem a régió hegemónja, és a Kaukázusban megjelentek az amerikai érdekek” – idézte a Hrek Lengyelországból Facebook-olal Nerses Kopaljan örmény politológust, a Nevadai Egyetem oktatója.
„Ebben a kontextusban, ha az oroszbarát erők nyernek, Örményország visszatér Moszkva tekintélyelvű vonzáskörzetébe, maga Oroszország pedig az egyik legerősebb játékosként tér vissza a régióba. Ez viszont növeli egy háború kirobbanásának valószínűségét, mivel Azerbajdzsán kalkulációi szerint a nyugatbarát erők a béke pártján állnak, míg az oroszbarát frakciók a háborús oldalt képviselik. Ilham Alijevnek így ürügye lesz a normalizációs folyamat befagyasztására és a katonai műveletek megkezdésére” – tette hozzá a szakértő.
Ruben Mehrabjan, az Örmény Nemzetközi Kapcsolatok és Biztonsági Intézet politológusa azonban még élesebben látja a helyzetet. „Ez a jövő megválasztása az örmény államiság hamleti dilemmájában. Örményország előtt független, demokratikus államként vagy egy európai jövő áll teljes jogú EU-tagsággal, vagy egy etnikai rezervátum szerepe Oroszország peremén – örökre elszigetelve, konfliktusban a szomszédaival, miközben lakossága külföldön keresi a boldogulást, vagy a halált a bűnöző orosz hadsereg soraiban, zsoldosként egy darab kenyérért” – részleteze a politológus.
Örményország, a volt szovjet köztársaság, csaknem három évtizeden át Moszkva egyik legközelebbi szövetségese volt a régióban. A Kreml, kihasználva a Hegyi-Karabah miatti örmény–azerbajdzsáni konfliktust és a Törökországgal való feszült kapcsolatokat, Jereván biztonsági garanciavállalójaként lépett fel. Ezt szolgálta többek között az is, hogy a 90-es évek közepén orosz katonai bázis létesült Örményország területén, és orosz katonákat állomásoztak a török és az iráni határon. Ezzel párhuzamosan Örményország és Oroszország számos megállapodást írt alá, köztük a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést.
Így romlott meg az örmény-orosz viszony
A jó kapcsolatokban az első repedés 2020-ban keletkezett, amikor a békés tüntetések után eltávolították a hatalomból a hagyományosan oroszbarát politikusokat, az úgynevezett karabahi klánt. És bár az új miniszterelnök, Nikol Pasinján nem szólított fel a Moszkvával való szakításra, nyíltan beszélni kezdett a tisztességesebb kapcsolatok szükségességéről.
A látványosabb változásokat a hegyi-karabahi háború 2021–2022-es újabb felvonása hozta el. Ekkor, annak ellenére, hogy Azerbajdzsán megtámadta Örményországot, Oroszország nem teljesítette szövetségesi kötelezettségeit, és nem segítette meg Jerevánt. A kölcsönös kapcsolatok 2023-ban romlottak meg végleg, amikor Baku egyetlen nap alatt elfoglalta Hegyi-Karabahot, ami csaknem 100 ezer örmény exodusát okozta. A régióban állomásozó orosz békefenntartók a kisujjukat sem mozdították. Ettől a pillanattól kezdve a változások nagyon felgyorsultak.
A következő évben Örményország, amely éveken át szinte kizárólag Oroszországtól vásárolt fegyvereket, fegyverszállítási szerződéseket kötött Franciaországgal és Indiával. Ezzel párhuzamosan a Pasinján-kormány diplomáciai offenzívát indított, hogy közelebb hozza az országot a Nyugathoz, elsősorban az Európai Unióhoz. Találkozókra került sor többek között Németország és Franciaország vezetőivel, valamint Antony Blinken akkori amerikai külügyminiszterrel.
Terítéken az EU-csatlakozás?
2024 márciusában az Európai Parlament határozatot fogadott el, amelyben az Örményországgal való szorosabb kapcsolatok kiépítésére szólított fel, és pontosan egy évvel később az örmény parlament megszavazta az EU-csatlakozási folyamat megkezdéséről szóló törvényt. Brüsszel egy 270 millió eurós fejlesztési támogatási csomagot is odaítélt Örményországnak. Ezek a lépések egybeesnek a társadalmi hangulattal, egy idén februári felmérés szerint Örményország lakosságának 72 százaléka támogatja hazája csatlakozását az EU-hoz – emlékeztetett a Hírek Lengyelországból Facebook-oldal.
Jereván politikájának újragondolása nem korlátozódik az öreg kontinensre. Tavaly januárban Örményország és az Amerikai Egyesült Államok megállapodást kötött a stratégiai partnerség fejlesztéséről. Ez többek között amerikai beruházásokat irányoz elő az eddig Oroszország által dominált nukleáris energiaágazatban. Augusztusban Donald Trump égisze alatt Örményország és Azerbajdzsán vezetői a Fehér Házban nyilatkozatot írtak alá a jövőbeli békemegállapodásról. Maga a dokumentum még nem jelent áttörést, de jelzi az amerikai szándékot a nagyobb szerepvállalásra egy olyan régióban, amelyet a Kreml kizárólagos befolyási övezeteként kezel.
Azonban sokan attól tartanak, hogy Oroszország, bár az orosz-ukrán háború miatt meggyengült, nem tervezi tétlenül nézni ezeket a változásokat. Ugyanis Örményország, mint minden más posztszovjet állam, Moszkva számára csak ideiglenesen elveszített terület, és a június 7-i választások jelentik a legközelebbi esélyt a visszaszerzésére.
A Hírek Lengyelországból cikke szerint a választások befolyásolására irányuló orosz kampány már 2025 közepén elkezdődött. Az örmény információs teret monitorozó CyberHUB–AM és Bot Blocker csoportok elemzői szerint a Kreml az ukrajnai, romániai és moldovai módszerekhez hasonlókat alkalmaz. – Oroszország a hibrid háború új szakaszát indította el Örményország ellen, felhasználva annak minden elemét, beleértve a dezinformációs kampányokat és a deepfake videók terjesztését, a hivatalos szintű nyomásgyakorlást
Ezzel egyidejűleg a júniusi választások előtt az EU is fokozta szerepvállalását. Május 4-én Örményország adott otthont az Európai Politikai Közösség nyolcadik csúcstalálkozójának. Ennek során az európai vezetők támogatásukról biztosították az Örményország és Azerbajdzsán közötti békefolyamatot. Másnap az örmény fővárosban került sor az első EU–Örményország csúcstalálkozóra a történelemben. A két fél nyilatkozatot fogadott el az együttműködés elmélyítéséről, különösen a gazdaság terén. Megállapodást kötöttek a regionális infrastruktúra fejlesztésére irányuló partnerségről is, ami Örményországot fontos tranzitcsomóponttá tenné.
Az örmény kormány 2025 év végi adatai szerint Oroszország teszi ki az örmény kereskedelmi kapcsolatok 35 százalékát. A második helyen Kína áll 12,5 százalékkal. Az EU csupán a harmadik helyet foglalja el (11,8 százalék). Ráadásul az energiaszektort továbbra is az oroszok uralják. Moszkva kedvezményes áron, ezer köbméterenként körülbelül 177 dollárért adja a gázt Jerevánnak, míg Európának ugyanez 600 dollárba kerül.
