Elvszerű bírságok
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a múlt év végén meghirdetett új stratégiája részeként tegnap bírságpolitikai alapelveit hozta nyilvánosságra. Kabai Gyula ügyvezető igazgató szerint ez segítheti a transzparens működést, amely révén megerősödhet a piaci szereplők bizalma a felügyelettel szemben.
A felügyelet az átláthatóságra, az egységességre és a fokozatosságra törekszik, ám a szankciók alkalmazása esetén a kiszabott büntetések nagyságrendje függ attól, hogy az adott intézmény mely területen működik, illetve milyen súllyal esik a latba az elkövetett vétség.
A hitelintézetek esetében a bírság 2 milliótól 60 millió forintig terjedhet, míg befektetési vállalkozásoknál 100 ezer forinttól 5 millióig tart a bírsághatár. A bennfentes kereskedelemre vonatkozó bírság esetében -- amellyel kapcsolatban Kabai is önkritikusan ismerte el a felügyelet sikertelenségét -- pedig nincs felső határ, a bírság mértéke a tranzakcióból származó anyagi előny összegéhez kapcsolódik.
A PSZÁF létrejötte, 2000. április 1-je után a múlt év végéig közel 100 millió forintnyi bírságot szabott ki, amelyből 42 milliót a bankok, 39 milliót pedig a brókercégeknek kellett befizetniük a felügyelet pénztárába.
A felügyeleti vezető megerősítette, hogy a PSZÁF szerdán nyújtja be keresetlevelét a Fővárosi Bíróságra a CIB Bank ellen a BorsodChem-részvények vásárlásával kapcsolatban. Az ügylettel kapcsolatban a PSZÁF ügyvezető igazgatója megismételte Szász Károly felügyeleti elnök korábbi szavait, amely szerint a vállalatfelvásárlási szabályok módosítására tettek javaslatot az értékpapírtörvény módosításának vitája során.
