Megkésve, de Moszkva is beszállna a nyersanyagháborúba: egy mozdulattal megtörné Kína egyeduralmát – ez lehet a békejobb a Nyugatnak

Oroszország hosszú kihagyás után újra felfedezné saját kincseit: Vlagyimir Putyin elnök múlt héten arra utasította a kormányt, hogy december 1-jéig dolgozza ki az ország ritkaföldfémkincseinek hosszú távú fejlesztési tervét. A cél világos: belépni abba a több ezer milliárd dolláros globális versenybe, amelyet ma Kína ural. Ez azonban – ahogy azt a Nyugat is tapasztalja – nem egyszerű feladat.

A ritkaföldfémek – például a neodímium és a diszprózium – nélkülözhetetlenek az elektromos autók, szélerőművek és csúcstechnológiás elektronikai eszközök gyártásához. A világ ipara ezek nélkül megállna, és Kína fölénye ezen a területen már most is kritikus függőséget teremtett.

– mondta a CNBC-nek Willis Thomas, a CRU Group elemzője.

A hivatalos amerikai adatok szerint Oroszország a világ ötödik legnagyobb ismert készletével rendelkezik, mintegy 3,8 millió tonnával – többel, mint az Egyesült Államok. A gond az, hogy a termelés elenyésző: a globális kibocsátás alig 0,64 százalékát adja, vagyis kevesebb mint 2500 tonnát évente.

Moszkva most látja elérkezettnek az időt, hogy kihasználja nyersanyagkincseit. A ritkaföldfémek iránti kereslet az Egyesült Államokban és Európában is ugrásszerűen nőtt, főként amiatt, hogy Peking idén korlátozta exportját, válaszul az amerikai vámokra.

Donald Trump amerikai elnök azóta több irányban is próbálja biztosítani az ellátást: megállapodna Ukrajnával ritkaföldfém-hozzáférésről, sőt, újra felmerült az érdeklődése Grönland iránt is. Putyin ezzel párhuzamosan jelezte, Oroszország „készen áll” a külföldi partnerekkel való együttműködésre – ez akár üzenet is lehetett Washingtonnak.

Keletre vagy Nyugatra tartsanak az orosz ritkaföldfém-szállítmányok?

Elemzők szerint a kérdés most az, merre fordul Moszkva: Kína felé, amely a világ ritkaföldfém-termelésének közel 70 százalékát adja, vagy megpróbálja újraépíteni gazdasági kapcsolatait Nyugattal.

„A bányászat a könnyebbik része, a feldolgozás és a piac a kemény dió” – mondta a CRU szakértője. Kína ebben verhetetlen, hiszen a világ feldolgozókapacitásának döntő része ott összpontosul.

A Nyugat viszont egyelőre nem nyitott Oroszország felé: a háború, a szankciók és az általános geopolitikai bizalmatlanság miatt aligha jönnek amerikai befektetők. Ezért Moszkva minden bizonnyal kénytelen lesz Kína felé fordulni, ami azt jelenti, hogy árban nem számíthat vonzó prémiumra.

Mindez azonban nem zárja ki, hogy a helyzet később forduljon. Kína készletei lassan merülnek, és ha ezek kimerülnek, Oroszország stratégiai beszállítóvá válhat. Az ukrajnai háború lezárását követően pedig csak a hatékony diplomácián múlik, hogy Moszkva mikor tud újra a nyugati kereskedelmi partnerré válni.