Nincs reálhozam a nyugdíjkasszáknál

Várhatóan egyetlen hazai pénztártag egyéni számláján sem írnak jóvá reálhozamot önkéntes vagy magánkasszája 2000. évben befektetett vagyona után -- nyilatkozta Salgó István, a Nyugdíjpénztári Szolgáltatók Országos Szövetségének (Nyuszosz) elnökségi tagja lapunknak. Legföljebb a bruttó -- a vagyonkezelői, letétkezelői és Keler-díjak levonása előtti, teljes pénztárvagyonra értendő -- hozamok haladhatják meg a tavalyi, 9,8 százalékos éves infláció mértékét egyes kasszáknál.
Salgó emlékeztetett arra, hogy 1999-ben a kötvénybefektetések révén akár 13 százalékos reálhozamot is elérhettek a pénztári vagyonkezelők. A piacon azonban már akkor látható volt: a következő évben a kötvényektől más tőkepiaci eszközök felé kell elmozdulni, hiszen ez a teljesítmény megismételhetetlen. Tavaly azonban -- talán a külföldi kötvényeket leszámítva -- más instrumentumok sem biztosítottak jó hozamot.
A pénztárak teljesítményét nem egy év, hanem hosszabb periódus idősúlyos hozama alapján lehet ténylegesen meghatározni. A magánkasszák 1998. évi indulása óta eltelt időszak egyébként sem tekinthető kedvező periódusnak -- hangsúlyozta Fórizs Sándor, a Nyuszosz elnöke.
A MAX Composite index 11,52 százalékos hozamot ért el tavaly, ehhez képest a más összetételű állampapír-portfóliót választó pénztári vagyonkezelők sem tudtak sokkal jobb mutatót elérni. A belföldi részvénypiacon a BUX évközbeni jelentős esése miatt várhatóan bruttó 10 százalék alatti hozamra számíthatnak a részvényekből sokat vásárló piaci szereplők. A várható hozamszámok így senkinek sem jelenthetnek meglepetést -- tette hozzá az elnök.
A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) a piaci szereplők tavaly november-decemberi megkeresései nyomán tegnap tájékoztatót tett közzé a nyugdíjpénztárak év végi eszközértékelésének és hozamszámításának módjáról. Mint emlékezetes, korábban sok pénztár csak azzal a kikötéssel volt hajlandó közölni éves hozamszámait, hogy azt az eltérő számítási módszerek miatt nem lehet összevetni.
A PSZÁF rámutatott: az elsődleges forgalmi rendszerbe bevezetett államkötvényeknél az értékelés árforrása a tavalyi év utolsó kereskedési napjának (december 29.) árjegyzéke. Eszerint az államkötvényeket az Államadósság Kezelő Központ által nyilvánosságra hozott fordulónapi legjobb vételi ajánlatból számított bruttó vételár alapján kell értékelni: a december 29-ei nettó árfolyam és az év hátralévő időszakára eső felhalmozott kamat összege adja az év végi eszközértéket.
Az éves pénztári hozamráta meghatározásánál a hatályos kormányrendeletek egyértelműen 365 nap használatát írják elő -- nyomatékosította a felügyelet. (A kasszák egy része tavaly 366 nappal számolt.)
Mint emlékezetes, a legnagyobb hazai önkéntes pénztárak 1999-ben 18--27,5 százalék közötti, a magánnyugdíjpénztárak pedig 18,9--25,7 százalék közötti bruttó vagyonkezelői hozammal zártak. A leginkább kockáztató piaci szereplőknél a részvényhányad éves átlagban elérte a 25-30 százalékot a teljes portfólión belül.
A jogszabályok alapján a kasszáknak minden év május 31-éig kell nyilvánosan közzétenniük a tavaly elért hozamokat, a pénztártagoknak pedig június 30-ig kell értesítést küldeni egyéni számlájuk állásáról.