Romló megtakarítási kedv

A háztartások megtakarítása reálértéken tavaly decemberben az évi átlagos havi mértéket meghaladóan, pontosan 40 milliárd forinttal nőtt. Ez az emelkedés azonban elmaradt attól a szinttől, ami az év utolsó hónapjára hagyományosan jellemző -- derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett, előzetes adatokat tartalmazó jelentéséből. Annak ellenére, hogy a bérfizetések nagy részét januárról most is előre hozták decemberre.
A jövedelembővülésből származó megtakarításnövekmény 8,9 százalékos volt 2000-ben -- mondja Kovács György, a DG-Bank makroelemzője. Ennél jóval dinamikusabban, 29 százalékkal nőtt viszont a lakossági hitelállomány. A jegybanki adatokból kiderül: az építési, ingatlanvásárlási kölcsönöknél az előző esztendő utolsó hónapjában, nagyjából a második fél év átlagának megfelelően, 6,9 milliárd forintos volt a növekedés. A fogyasztási és lombardhiteleknél azonban a decemberi 11,4 milliárd forintos érték több mint kétszerese az októberi vagy a novemberi adatnak.
A növekedési ütemek azonban -- hívja fel a figyelmet Kovács -- becsapósak, hiszen a megtakarítások állománya jóval magasabb, mint a hiteleké. Ami azonban mindenképpen érdekes, hogy a lakossági megtakarítások gyarapodása alulmúlja a nettó jövedelemnövekedés 11 százalékos ütemét. Ebből az következik, hogy jövedelmének kisebb részét takarította meg a lakosság -- fogalmaz az elemző.
Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára is kiemelte, hogy a decemberi adatok a lakosság megtakarítási hajlandóságának további csökkenését jelzik. Nyers úgy véli, hogy a megtakarítási hányad éves szinten 2000-ben a GDP-hez mérten 2 százalékos szintet érhet el, ami azt is jelenti, hogy az utolsó negyedévi mutató alig lesz a nulla felett.
Az MNB adatai szerint a takarékbetéteknél decemberben reálértéken 8,4 milliárd forintos volt a növekedés, de a banki befektetési formáknál ez a szám összesen csupán 1,7 milliárdot tett ki. A takarékbetéteknél egyébként tavaly kiugróan jelentős gyarapodás kizárólag januárban volt, ami nyilvánvalóan összefüggött az évszámváltással kapcsolatos aggodalmakkal. Az év felében (összesen hat hónapban) a háztartások több pénzt vettek ki a bankokból, mint amennyit elhelyeztek.
Mindez Nyers Rezső szerint egyelőre még nem zavarja a bankokat, mivel a továbbra is erősnek mondható portfóliótőke-bevonás a pénzintézeteknél csapódik le, amelyek így továbbra sincsenek forrásszűkében. Annak fényében viszont, hogy a monetáris politika továbbra is vonakodik a sterilizációtól, félő, hogy a jövőben csökken majd a hazánkba érkező portfóliótőke mennyisége. Ez a megtakarítások jelentős visszaesésével párosulva akár makrogazdasági problémákat is okozhat.
Az idei nagy bérkiáramlás mellett elképzelhető, hogy a lakosság egy része korábban elhalasztott fogyasztásait most kívánja pótolni. Ebben az esetben nem várható a megtakarítási hajlandóság élénkülése, véli a DG Bank elemzője.
A megtakarításoknak az idén alaposan meg kell ugraniuk a fizetési mérleg hiányának visszaszorításához, mivel a költségvetés erőteljesen expanzív -- hangsúlyozta viszont David Riley, a UBS Warburg elemzője. Szerinte erre van is esély, bár becslései szerint a megtakarítások növekedése a költségvetési expanzió hatásának csak felét lesz képes ellentételezni.
A megtakarítási adatok különösebb aggodalmat nem okozhattak tavaly -- mondta Riley, hozzátéve ugyanakkor, hogy a nyugat-európai rátáknál alacsonyabbak a magyarországiak. Az arányok további javítása pedig nagyrészt olyan tényezőkön múlik, mint a nyugdíjreform folytatása és a belföldi tőkepiacok megerősítése -- vélekedett az elemző.
A megtakarítási formák között egyébként a jegybanki adatok alapján jelentős átrendeződés figyelhető meg. Az életbiztosítási díjtartalék és a nyugdíjpénztári követelés havi emelkedése meglehetősen magas szinten állandósult. Említésre érdemes még, hogy a devizabetéteknél a május óta tapasztalható állománynövekedés decemberben csúcsosodott ki. Ekkor ugyanis reálértéken a novemberi 3,7 milliárddal szemben 10 milliárd forint volt az új betételhelyezés nagysága. A részvényvásárlások már áprilisban beindultak, a legmagasabb, 15 milliárd forintos érték itt októberben volt. Decemberben a lakosság 4 milliárd forintnyi részvényt vett.
A megtakarításokkal kapcsolatban az utóbbi időben mindig szóba hozzák az ingatlanbefektetéseket is.
A klasszikus, maximum 2-3 millió forint tőkéjű kisbefektetői kör az idén várhatóan még alaposabban elgondolkodik azon, hogy milyen megtakarítási formát válasszon. A direkt tőzsdei megjelenés nem ígér felhőtlen jövőt, a közvetlen ingatlanvásárlás pedig több indulótőkét igényel -- mondta el lapunknak Gerő András, a Biggeorge''s International ingatlan-tanácsadó cég szakértője.
Gerő szerint ennek alapján törvényszerűnek látszik, hogy a valahol a "köztes szférában" lévő ingatlanalapoknál jelenjen meg a háztartások befektetésre váró pénze. Valószínű, hogy ezt a lehetőséget mind több pénzpiaci szereplő ismeri fel, s ennek nyomán a már működő alapok mellett továbbiak is megjelennek.
Ezt a lehetőséget azonban -- vélekednek mások -- erősen korlátozza a jelenlegi piacidegen szabályozás. Az ingatlanalapok elterjedését az is akadályozza, hogy az alappiacon döntő pozíciókkal bíró bankoknak nincs ilyen szakismerete, a függetleneknél pedig még nem jelentek meg igazán tőkeerős szereplők.