A mesterséges intelligencia (MI) ma már nemcsak ígéret, hanem a mindennapi élet része. Megjelenik a munkahelyeken, az iskolákban, a kórházakban és a közszolgáltatásokban is, miközben az ipar, a közlekedés és a pénzügyi szektor működését is gyökeresen átalakítja. Éppen ezért Magyarország kormánya 2025-ben új alapokra helyezte a mesterséges intelligenciával kapcsolatos nemzeti stratégiát. A magyar MI-stratégia a 2025 és 2030 közötti időszakra kijelöli, hogy az ország miként készül fel az automatizáció és a digitalizáció kihívásaira, és hogyan fordítja azokat a társadalom és a gazdaság javára.
A dokumentum az előző, 2020-ban elfogadott változat folytatása és bővítése, melyet azóta teljesen átformált a technológiai környezet. A mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése, különösen a generatív modellek térnyerése, új kockázatokat és lehetőségeket hozott. A magyar MI-stratégia ezért élő, folyamatosan felülvizsgált dokumentumként működik: évente aktualizálják, hogy mindig alkalmazkodjon a gyors változásokhoz. Ebben a munkában nemcsak a kormányzat, hanem tudományos intézetek, egyetemek, vállalatok és a Mesterséges Intelligencia Koalíció több száz szervezete is részt vesz, ami garanciát ad arra, hogy a stratégia nem elvont koncepció, hanem valós intézkedések alapja legyen.
A stratégia egyszerre szolgálja a gazdasági növekedést és a társadalmi stabilitást. Gazdasági értelemben a cél, hogy Magyarország ne maradjon le a globális versenyben, hanem ki tudja használni az MI nyújtotta lehetőségeket az iparban, az agráriumban, a logisztikában és a szolgáltatásokban. A PwC és más nemzetközi kutatások szerint a mesterséges intelligencia 2030-ra több ezermilliárd dollárral járulhat hozzá a világgazdasághoz, és Magyarország is csak akkor tud részesedni ebből, ha aktívan fejleszti a saját MI-ökoszisztémáját.
Társadalmi szempontból a stratégia üzenete világos: az MI nem az ember helyettesítésére, hanem az ember és a gép együttműködésére épül.
A magyar MI-stratégia a 2025–2030 közötti időszakra részletesen foglalkozik azokkal a társadalmi kihívásokkal, amelyek az automatizáció előretöréséből fakadnak. Szakértői becslések szerint a munkakörök több mint 40 százaléka már most is automatizálható. Ez tömeges munkahely-átalakulást hozhat: egyes szakmák megszűnnek, mások gyökeresen átalakulnak, miközben új, eddig nem ismert állások jelennek meg.
A cél az együttműködés, nem pedig az ember teljes kiváltása. A magyar MI-stratégia világos üzenetet közvetít: az automatizáció és a mesterséges intelligencia kihívásait nem elhárítani kell, hanem kezelni. A társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése, a folyamatos oktatás biztosítása, az adatvédelem erősítése és az etikus működés mind azt szolgálják, hogy a technológiai fejlődés ne csak néhányaknak, hanem a társadalom egészének előnyére váljon.
A stratégia egyik legfontosabb pillére az oktatás. Az MI-korszakban ugyanis nem elég egyszer elsajátítani egy szakmát, a folyamatos tanulás válik a munkavállalók alapvető szükségletévé. A magyar MI-stratégia ezért kiemelt feladatnak tartja a digitális kompetenciák fejlesztését, a személyre szabott tanulási utak kialakítását és a felnőttképzési programok megerősítését. Az olyan kezdeményezések, mint az MI Kihívás vagy az egyetemeken indított mesterségesintelligencia-kurzusok már most több tízezer emberhez juttattak el alapvető tudást.
A cél, hogy 2030-ig legalább 2,5 millió ember részesüljön MI-támogatott oktatásban.
Az oktatás mellett a stratégia hangsúlyt helyez a tudás társadalmasítására is. Ez azt jelenti, hogy az alapvető ismereteket nemcsak a szakértők, hanem a szélesebb társadalmi rétegek számára is elérhetővé kell tenni. A Társadalmi Innovációs Nemzeti Labor és az ELTE Digitális Oktatási Kompetencia Központ például olyan programokon dolgozik, melyek révén az MI a mindennapi tanulás természetes részévé válhat.
A mesterséges intelligencia terjedésével az adatok felhasználása új dimenziót nyert. Egyre több személyes adat kerül be a rendszerekbe, és ezek kezelése óriási felelősséggel jár. A magyar MI-stratégia szerint ezért elengedhetetlen az átlátható szabályozás, a szigorú adatvédelmi programok és a felhasználók bizalmának megőrzése. Az EU AI Act, vagyis az uniós MI-rendelet alapjaiban szabályozza, hogyan lehet biztonságosan alkalmazni a különböző MI-megoldásokat, és Magyarország is ehhez igazítja saját szabályozási környezetét.
A cél az, hogy
Az adatok feletti szuverenitás nemcsak társadalmi, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. A dokumentum kiemeli: a magyar adatvagyonnak hazai ellenőrzés alatt kell maradnia, és csak olyan formában kerülhet külföldi partnerekhez, amely nem sérti az ország érdekeit. Az adatok stratégiai erőforrássá váltak, és aki birtokolja őket, az gazdasági és politikai előnyökhöz jut.
A mesterséges intelligencia globális technológia, amely újraformálja a nemzetközi kapcsolatokat is. Magyarország számára ezért kulcsfontosságú, hogy aktívan részt vegyen az európai és globális értékláncokban. Az Európai Unió célja, hogy 2030-ra a vállalkozások legalább háromnegyede alkalmazzon MI-megoldásokat, miközben jelenleg ez az arány alig 10 százalék. A magyar MI-stratégia tehát nem elszigetelten, hanem európai összefüggésben értelmezhető: célja, hogy
A nemzetközi együttműködés nemcsak a gazdaság, hanem a biztonság szempontjából is kulcsfontosságú. Az MI katonai alkalmazásai, például az autonóm rendszerek vagy a döntéstámogató algoritmusok, új kihívásokat jelentenek. Magyarország ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az MI használatát a védelemben is átlátható és felelős keretek között kell tartani.
A magyar MI-stratégia konkrét számokat is kitűzött:
a kormány azt várja, hogy 2030-ra a mesterséges intelligencia önmagában 15 százaléknyi plusznövekedést adjon a gazdaságnak (2020-hoz képest), és 26 százalékkal hatékonyabbá tegye a vállalatokat.
Ez az elvárt növekedés egyébként a régióra nézve 11,5 százalék, globálisan pedig 14 százalék. Ehhez képes célozta meg Magyarország a 15 százalékot.
Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos júliusban azt nyilatkozta a Világgazdaságnak, hogy „az MI alkalmazásával 15-20 százalékos növekedést szeretnénk elérni a 2030-as GDP-előrejelzéshez képest, ez a régiós szintet meghaladó, de reális célkitűzésnek tűnik. Konkrét példát is tudok mondani hatékonyságnövelésre: a Kall Ingredients egy izocukrot előállító magyarországi vállalat, egy cég, amely teljesen automatizált. Az, hogy mennyire termelékeny és mennyi minőségi terméket állít elő, nagyban múlik azon, hogy mennyire jól tudja kézben tartani magát a gyártási folyamatot”.
További cél, hogy egymillió ember találjon új, magasabb hozzáadott értékű munkát MI-támogatott munkakörben. Emellett Magyarország az autonóm járművek európai központjává szeretne válni, az egészségügyben legalább hárommillió ember kapjon MI-alapú szolgáltatásokat, és legalább kétszáz mesterséges intelligenciára épülő startup induljon el.
Az MI-stratégia szerint az ügyek 60 százalékát elektronikusan kellene intézni, a megújulóenergia-termelés pedig 70 százalékban okosrendszerekkel kell működjön.
A magyar MI-stratégia 2025–2030-ra átfogó képet ad arról, hogyan használhatja az ország az MI-t a fejlődés motorjaként, miközben megvédi a társadalmat a kockázatoktól. Az üzenet világos: az MI nem félelmetes ellenség, hanem lehetőség, amely akkor hoz valódi előnyöket, ha felelősen, átláthatóan és emberközpontúan alkalmazzuk. Ha sikerül elérni a kitűzött célokat, akkor 2030-ra Magyarország nemcsak követője, hanem alakítója is lehet az európai és globális digitális forradalomnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.