A kisbefektetők is eladtak

Amint az már a tőzsdei folyamatokból jól látszott, az elmúlt év utolsó negyedében is nettó eladók voltak a külföldi befektetők a részvénypiacon -- derül ki az MNB értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlásáról szóló legfrissebb számaiból. A nem rezidensek kezén levő részvények piaci értéke 309 milliárd forinttal csökkent, s ebből "csak" 265 milliárd a részvények árfolyameséséből származó leértékelődés, 44 milliárd forint értékben adtak el papírokat.
A külföldi befektetők részaránya ezzel 70 százalék közelébe esett -- utoljára 1998 harmadik negyedévében volt arányuk ilyen alacsony. A nem rezidensek részesedésének növekedése az 1996-os tőzsdei árrobbanás óta dinamikusan nőtt egészen tavaly márciusig, amikor a papírok több mint 80 százaléka volt külföldi kézen. A tendencia azonban látványos fordulatot vett, és tavaly év végéig negyedévről negyedévre csökkent a részesedésük.
A külföldiek által eladott papírokat nagyrészt hazai intézményi befektetők vásárolták meg: a nem pénzügyi vállalatok 16,5 milliárd, a biztosítók és pénztárak 14,9 milliárd forint értékben vettek részvényeket. A befektetési alapok rekordnagyságú, 7,6 milliárdos részvényvásárlást hajtottak végre az esztendő utolsó három hónapjában.
A kisbefektetők aktivitásában egy év után fordulat állt be 2000 végén: az 1999. év harmadik negyede után először voltak nettó eladók, 801 millió forint értékben értékesítettek részvényeket. A külföldeik nagy tételes eladásai miatt azonban részesedésük így is emelkedett, igaz, minimális mértékben, 7,93-ról 8,05 százalékra. Abban, hogy a háztartások nettó eladóvá váltak, minden bizonnyal része volt annak, hogy decemberben még árfolyamnyereség-adó fizetése nélkül lehetett értékesíteni a tőzsdei részvényeket.
A tőzsdei részvénykapitalizáció a márciusi 4923 milliárdhoz képest az év végére több mint 30 százalékkal esett vissza, ami a kivezetések miatt kissé magasabb, mint a BUX csökkenésének mértéke.
Az állampapírok piaci állománya -- ideértve az MNB-kötvényeket is -- közel egy százalékkal nőtt a tavalyi év utolsó negyedében, ezzel első ízben lépte át az 5000 milliárd forintot. Ez a piacon levő államkötvény-mennyiség 2,6 százalékos növekedésének következménye, a rövid papírok -- kincstárjegyek és MNB-kötvények -- állománya kissé csökkent.
A külföldiek kezén levő állampapírok értéke az utolsó negyedévben 691 milliárdról 765 milliárd forintra nőtt, ami azt jelzi, hogy az első negyed kiugró emelkedése, a második három hónap enyhe csökkenése és a harmadik negyedév szerény vételei után ismét jó befektetésnek találták a külföldi befektetők a magyar államkötvényeket.
A nem pénzügyi intézmények nettó eladók voltak az állampapírpiacon, csakúgy, mint az önkormányzatok. A háztartások esetében viszont ezúttal sem tört meg a több éve tartó tendencia, 31,8 milliárdos vételek révén az év végén már 809 milliárd forint értékben tartottak állampapírt a kisbefektetők.
A háztartások részesedése az átlagnál nagyobb mértékű vásárlások miatt ismét emelkedett, 15,7-ről 16,1 százalékra. A külföldieknél még impozánsabb a növekedés, részesedésük először haladta meg a 15 százalékot. Ez azt jelenti, hogy részarányuk a hazai állampapírpiacon két év alatt lényegében megduplázódott.
A befektetési jegyek nettó eszközértéken számolt állománya az utolsó negyedévben 2,8 százalékkal csökkent, az egyes tulajdonosi szektorok részesedése csak csekély mértékben változott.