Áprilistól bővül a felsőház

Április elsejétől változik a Budapesti Értéktőzsde besorolási rendszere. A jelenleg is alkalmazott három kategóriából kettő lesz, az új szisztéma bevezetése előtt már nem kerül sor az egyébként márciusban esedékes kategória-felülvizsgálatra. Az újrasorolásnál a részvények tavaly szeptember 1-je és ez év február 28-a közötti teljesítményét veszik alapul.
Értesüléseink szerint az első kategóriába tartoznak majd a jelenlegi A kategóriás társaságok, a B-ből pedig jelezte "felkerülési" szándékát az Antenna Hungária, a Csopak, a Fotex, a Globus, a Humet, az IEB, a Mezőgép, a Pannonplast, a Zalakerámia és a -- B kategóriás besorolása ellen régóta tiltakozó -- Zwack is.
Az átalakítás során az egyelőre első kategória "fedőnéven" ismert felsőházba azok a cégek tartozhatnak, melyek vállalják, hogy negyedévente közzéteszik gyorsjelentésüket. A bevezetési feltételek a korábbi A kategóriához képest meglehetősen enyhék, nagyjából az eddigi B csoport alsó határán vannak. Ide minimum 2,5 milliárd forint árfolyamértékű, legalább 100 tulajdonossal rendelkező, három teljes befejezett auditált évet felmutató cégek kerülhetnek be, melyeknél a közkézhányad eléri a 25 százalékot vagy a kétmilliárd forint árfolyamértéket.
Ha viszont egyik feltételnek sem felel meg egy cég, legalább 500 tulajdonost igazolva bekerülhet a csapatba. Finomodnak a felülvizsgálati szabályok is, az első kategóriában áprilistól csupán két mutatót vizsgálnak majd. A forgalom gyakorisága legalább 20 százalék, míg a papír kapitalizációjának a BUX változásával korrigálva 2,5 milliárd forintnak kell lennie.
A "második" kategória követelményei szinte látszólagosak: 100 millió forintos részvénysorozat és legalább 25 tulajdonos, ez utóbbitól azonban a tőzsde a bevezetési kérelem elbírálásakor eltekinthet.
Az átalakítástól több kibocsátó a likviditás emelkedését is várja. Néhány nemzetközi befektetési alap szabályzata ugyanis csak A kategóriás befektetéseket tesz lehetővé, az átkerülő társaságok előtt tehát elméletileg megnyílik az út a nemzetközi alapok portfóliója felé. A változtatások hatása persze korántsem ennyire egyértelmű, hiszen az alapok nemcsak a címkét nézik, de "normális" közkézhányadot és likviditást is elvárnak a részvényektől.
Ez utóbbin segíthet, hogy a tőzsde az alacsony likviditású részvények kereskedési lehetőségeit vizsgálja, a megfelelő forgalom biztosítása érdekében felmerült az árjegyzői rendszer bevezetésének gondolata. A megvalósítás lehetőségeit a tőzsdetanács vizsgálja. Jó néhány szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy a megfelelő forgalom biztosítása akár a BÉT túlélését is jelentheti, hiszen ebben az esetben nem korlátozódna négyre a vásárolható papírok száma.
A korábbi A kategóriás követelmények közül egyedül a közkézhányadelvárásnak nem felelt meg az Antenna Hungária (AH) részvénye. Az új rendszer szerint automatikusan a felsőházba tartozik a részvény, így a társaság természetesen vállalja a negyedéves jelentési kötelezettséget -- mondta Bielek Péter, az AH befektetői és külkapcsolati igazgatója. Hozzátette: a tőzsdei társaságok számára kulcsfontosságú a transzparencia, magára valamit is adó társaság nem választja az alsó kategóriát, ha felfelé is mozdulhat.
Eddig a napi kommunikáció szinte kizárólag az A kategóriás társaságokra terjedt ki -- mondta el lapunknak Jéhn József, a Globus alelnöke. Várakozásaik szerint az átalakítás után a felsőházba kerülő vállalatokról több szó esik majd, mint korábban. Emellett pedig az első kategóriába sorolt részvények az alapok érdeklődését is felkelthetik -- tette hozzá az alelnök.
Továbbra is napirenden van egy új "piaci szegmens" létrehozása is, ezt korábban it-szekcióként, majd a Nasdaq bukását követően "emerging" szekció néven szokták emlegetni. A BÉT illetékesétől megtudtuk, a tőzsde szabályzata szerint létezik ez a kategória, ám tényleges elindulása a piactól függ. A negatív hangulat és az ide pályázó cégek hiánya miatt ez az ötlet egyelőre parkolópályára került. A bevezetési feltételek azonban itt is ismertek: a negyedéves tájékoztatás vállalása mellett az ide pályázó kibocsátóknak azt kell igazolniuk, hogy a technológiai szektorba tartoznak, és a nagyobb tulajdonosoknak meghatározott időszakra részvényértékesítési korlátozást is tudomásul kell venni.
Az új tőzsdei "fiókok" végleges neve egyelőre nem ismert, a BÉT pályázatot írt ki az elnevezésekre, a döntést a márciusi tőzsdetanácsülésen hozzák majd meg. A legesélyesebbnek eddig a korábbi A-t váltó "plusz", illetve a második kategóriát jelölő "standard" elnevezés tűnt, és maguk a kibocsátók is erről tudtak. A tőzsde illetékesei viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a plusz elnevezés nem túl szerencsés, hiszen így hívják a Newex tőzsde felsőházát is.