A vállalkozói és a lakossági szektor által felvett hitelek átlagos kamatlába közötti különbség januárban 0,6 százalékponttal, 8,2 százalékra emelkedett. Az éven belüli lejáratú vállalkozói betétek átlagkamatlába viszont csak 0,4 százalékponttal (decemberben a különbség még 0,7 volt) haladta meg az azonos lejáratú lakossági betétek átlagkamatszintjét.
Az év első hónapjában egyébként a vállalkozói betétek és a hitelek átlagkamata minden lejáratban 10-30 bázisponttal csökkent. A lakossági üzletágban a betéteknél 10 bázispont körüli, a hiteleknél azonban 40 bázispontos volt a kamatemelkedés. A lakossági hiteleknek a bankrendszer egészére számított átlagkamatlába így januárban a decemberi 20,6 százalékról 21-re nőtt. A fogyasztási hiteleknél a növekedés 20 bázispont, az építésinél azonban 50 bázispont volt. Az építési és ingatlanvásárlási hiteleknél tehát az előző év végén 16,8-16,9 százalékon stabilizálódott kamatszint az év első hónapjában 17,3 százalékra emelkedett.
A jegybank megállapítása szerint a kizárólag a lakossági szektorban érzékelhető kamatemelkedés az egyes konstrukciókon megfigyelhető összetétel-változás hatására következett be. A lakáshiteleknél például -- mint az a banki nyilatkozatokból is következtethető volt -- nyilvánvalóan csökkent az állami támogatású kölcsönfelvétel aránya.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.