A vállalkozói és a lakossági szektor által felvett hitelek átlagos kamatlába közötti különbség januárban 0,6 százalékponttal, 8,2 százalékra emelkedett. Az éven belüli lejáratú vállalkozói betétek átlagkamatlába viszont csak 0,4 százalékponttal (decemberben a különbség még 0,7 volt) haladta meg az azonos lejáratú lakossági betétek átlagkamatszintjét.
Az év első hónapjában egyébként a vállalkozói betétek és a hitelek átlagkamata minden lejáratban 10-30 bázisponttal csökkent. A lakossági üzletágban a betéteknél 10 bázispont körüli, a hiteleknél azonban 40 bázispontos volt a kamatemelkedés. A lakossági hiteleknek a bankrendszer egészére számított átlagkamatlába így januárban a decemberi 20,6 százalékról 21-re nőtt. A fogyasztási hiteleknél a növekedés 20 bázispont, az építésinél azonban 50 bázispont volt. Az építési és ingatlanvásárlási hiteleknél tehát az előző év végén 16,8-16,9 százalékon stabilizálódott kamatszint az év első hónapjában 17,3 százalékra emelkedett.
A jegybank megállapítása szerint a kizárólag a lakossági szektorban érzékelhető kamatemelkedés az egyes konstrukciókon megfigyelhető összetétel-változás hatására következett be. A lakáshiteleknél például -- mint az a banki nyilatkozatokból is következtethető volt -- nyilvánvalóan csökkent az állami támogatású kölcsönfelvétel aránya.