Torzsalkodások a Postabankért
Jogilag aggályos lehet, ha a Magyar Posta (MP) Rt. vételár nélkül 100 százalékos közvetlen tulajdonrészt szerez a Postabankban, illetve a Földhitel- és Jelzálogbankban (FHB) -- értesültünk az érintett minisztériumokhoz közeli forrásból.
Úgy tudjuk, megszületett az a kormány-előterjesztés, amely a bankok helyzetének rendezéséről szól (ezt a kabinet leghamarabb a jövő héten tárgyalhatja, mivel ma nincs ülés). A dokumentum az alternatíváknál egyebek közt számol az MP 100, 15, de akár 0 százalékos tulajdonszerzésével is.
A "vízválasztó" a 33 százalék fölötti részesedés megszerzése, mert e fölött a postának nyilvános vételi ajánlatot kell tennie az egyéb részvényeseknek. Márpedig, ha az MP ingyen jutott a tulajdonhoz, kérdéses, mi alapján szabnak meg árfolyamot a többieknek. A Pb tulajdonosai között privát részvényesek vannak, s a közvetlen állami tulajdonos mellett mindkét banknál egyéb (állami) gazdálkodó intézmények is szerepelnek.
Az előterjesztés készítői szerint 80-100 milliárd forint állami forrásra lenne szükség ahhoz, hogy a posta pénzért vegye meg a bankokat saját pénzügyi holdingjának kialakításához. Ehhez képest a Pb hosszú távú önállóságának megtartása esetén ennek tizedébe kerülne a bank számára égetően szükséges informatikai rendszer kialakítása.
A helyzetet bonyolítja, hogy a Pb legutóbbi közgyűlésén a bank 11 tagú igazgatóságába öt fő,kilenctagú felügyelőbizottságába (fb) két fő postai vezetőt választottak. Ezzel szemben a jelenleg fő tulajdonosnak számító Pénzügyminisztériumnak (PM) egy tagja van az igazgatóságban és senki nincs közülük az fb-ben (minden kérdésben leszavazhatják), tehát az erőviszonyok a bankvezetésben az MP javára látszanak eldőlni.
A Pb tegnap június 29-ére hirdette meg újabb rendkívüli közgyűlését. Ennek témája a hitelintézet tavalyi konszolidált beszámolójának elfogadása. Úgy tudjuk, ha a kormány mégis a Pb önállóságának megtartása mellett voksol, javaslat születhet az igazgatóság újabb cseréjére (több postai vezető távozására).
Ez azonban csak újabb közgyűlés összehívásával történhetne meg. A hétfőn meghirdetett napirendet csak nyolc napon belül egészíthetné ki a tulajdonos, addig pedig nem lesz kormányülés.
Az MP eközben április 17-én -- a jelzálogbank megtartott közgyűlése előtt 24 órával -- nyíltan jelezte: igényt tart az FHB közvetlen irányítására is -- olvasható ki a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) egyik, tegnap publikált határozatából.
A posta ugyanis e napon a jelzálogbanki vezetők megválasztásának engedélyeztetéséhez szükséges iratokat nyújtott be a hatósághoz. Az FHB-közgyűlés viszont végül nem foglalkozott személyi kérdésekkel. A PSZÁF tegnap épp ezért közölte: a kérdés elbírálásához (amelynek határidejét 30 nappal meghosszabbította) szükségesnek tartja, hogy maga a jelzálogbank is adjon be számára engedélykérelmet a személyi változásokra.
Állami körökben viszont vitatják, hogy szükség volna az MP közvetlen részvényszerzésére, s jobban pártolnák, ha a Pb lenne a jelzálogbank tulajdonosa. A posta érve szerint egy ekkora befektetés megrendítené a Pb szavatolótőkéjét, ám ezt állami szakértők cáfolják. A posta felé billenti a mérleget viszont, hogy (a pénzügyi törvénycsomag módosítása révén) az FHB hamarosan kikerül a tartósan állami körben felsorolt társaságok közül.
A Postabank anyagi helyzetét javíthatja, hogy a hitelintézet mai igazgatósági ülésén döntés születhet a Polgári Kereskedelmi Bank (PKB) licencének értékesítéséről a Dresdner Bank számára.
Információnk szerint a Pb (illetve fő tulajdonosa, a PM) 3 milliárd forint körüli vételárról egyezhet meg a német vásárlóval. A PKB jegyzett tőkéje 2 milliárd forint, de további felárat jelent a gyors tranzakció (a Dresdner meg akarja tartani a BNP-Paribas-hoz került magyarországi ügyfeleit, ezért nem a hosszadalmas bankalapítás útját választottta).
A minisztérium ráadásul garanciát vállal arra, hogy a PKB-vel szemben esetleg felmerülő igények, perek őt, s nem a vevőt terhelik majd.
Megkeresésünkre a postánál, a PM-ben és a Pb-nél egyelőre nem reagáltak.
