Az európai pénz- és tőkepiaci reform kapcsán jelzésértékűnek számít, hogy a javasolt döntéshozatali mechanizmus alapján az Európai Bizottság által a közelmúltban megjelentetett első két irányelvtervezet közül az egyik a piaci visszaélések elleni fellépésre vonatkozik. (A második szabálytervezet a tájékoztatókra vonatkozó elképzeléseket tartalmazza.)
Az irányelvtervezet újdonsága, hogy az eddigiektől eltérően a bennfentes kereskedelem mellett a piaci manipuláció és minden olyan tevékenység ellen fel kíván lépni, amely alkalmat teremt a visszaélésekre. A tervezetet kidolgozók ügyeltek arra, hogy a szabályozás a piac fejlődésével kialakuló új visszaélési formákra is kiterjedhessen majd.
Miután az Európai Unióban az új termékek és technológiák megjelenésével megnőtt a határon átnyúló szolgáltatások jelentősége, az irányelvtervezet szerint a szabályozás hatálya alá tartozna az EU-tagállamok bármelyikének szabályozott piacára bevezetett pénzügyi termék, függetlenül attól, hogy az adott piacon, vagy máshol végeznek-e vele tranzakciót. Ennek következtében a nem szabályozott piacokra és az alternatív kereskedelmi rendszerekre is kiterjedne a javaslat hatálya.
A hatékony védekezés érdekében a tervezet konkrét javaslatokat tesz -- megfelelő titoktartási előírások mellett -- a felügyeletek közötti együttműködés elősegítésére, illetve biztosítani rendeli a felügyeleti hatóságok számára a legfontosabb eszközöket a piaci visszaélések felderítésére és szankcionálására.
Bár az irányelvtervezet még csak a négylépcsősre tervezett döntéshozatali mechanizmus legalsó fokát képezi, elemzők szerint például a Deutsche Banknak a Deutsche Telekommal kapcsolatos botránya, illetve az elemzőcégek elleni tengerentúli perek elősegíthetik, hogy az Európai Bizottság a szabályozási folyamat felgyorsítása mellett foglaljon állást.