Ukrán mezőgazdaság: az aszálytól a sáskajárásig, megszűnik az agrárminisztérium, drágul a kenyér
Ha a kedvezőtlen időjárás nem lett volna elég, az ukrán mezőgazdaság helyzetét tovább rontotta, hogy az Európai Unió visszaállította a gabonaexport-kvótákat, a kormány pedig a betakarítás kellős közepén megszüntette az agrárminisztériumot. Az ágazat szakértői szerint bár kenyérhiány nem fenyeget, az árak az év végéig érezhetően emelkedni fognak.
A gazdálkodók már a tavaszi vetés idején szembesültek a kedvezőtlen körülményekkel. Március közepén, egy korai felmelegedés után újra beköszöntött a tél, majd májusban ismét fagykárok sújtották a vetéseket. A csapadékhiány miatt több régióban újravetést kellett elrendelni, a búza helyett rövid tenyészidejű tavaszi kultúrákat vetettek, és a napraforgó-állomány is megsínylette a körülményeket. A nyár folyamán sáskajárás rontotta tovább a kilátásokat, főleg a délkeleti megyékben.
- A becslések szerint a tavalyi 55 millió tonnás gabonaterméssel szemben
- idén legfeljebb 51-52 millió tonna kerülhet a magtárakba.
- A veszteség országos szinten körülbelül 5 százalékra tehető, ám egyes térségekben ennél jóval nagyobb lehet a kiesés.
Exportkorlátok és piaci veszteségek
Az ukrán exportőröknek szintén nehézséget okoz, hogy június 6-tól az Európai Unió megszüntette az orosz inváziót követően bevezetett, vámmentes „kereskedelmi szabadkártyát”, és visszatért a 2016-os szabadkereskedelmi megállapodás szerinti kvótákhoz. Bár bizonyos tételeknél a mennyiségi korlátokat növelték, a lehetőségek így is szűkülnek.
A búza esetében például a 4,7 millió tonnás exportkvóta 1,3 millió tonnára zsugorodott.
A visszarendeződés nagyarányú bevételkiesést okozhat: a kormány számításai szerint az agrárszereplők évente mintegy 3 milliárd eurótól eshetnek el. Ukrajna tavaly az EU harmadik legnagyobb élelmiszer-exportőrévé lépett elő, és 13 milliárd eurós forgalmat ért el a közösségben. Ugyanakkor az ukrán exportot számos országban kemény kritika érte a gazdák és az agrárszervezetek részéről.
Új piacokat keres az ukrán mezőgazdaság
A termelők ezért kénytelenek Ázsia és Afrika felé fordulni, ahol ugyan jelentős kereslet mutatkozik, de a logisztikai költségek magasabbak, és az értékesítési hálózat kiépítése lassabb folyamat. Az ukrán gabonaexport továbbra is elsősorban a fekete-tengeri kikötőkön – Odessza, Csornomorszk és Pivdennij – keresztül zajlik, a teljes kivitel mintegy 85-90 százaléka innen indul. A vasúti tarifák esetleges emelése azonban újabb költségnövekedést hozhat, ami kiváltképp a frontközeli északkeleti megyéket érintené érzékenyen.
Közben a lengyel–ukrán határnál évekig tartó politikai viták és blokádok átmenetileg megszűntek:
a lengyel logisztikai cégek most inkább az ukrán gabona hiányára panaszkodnak, mivel a tranzit visszaesése veszteségeket okoz.
Ez jól mutatja, hogy a politikai gesztusok és a gazdasági érdekek gyakran gyorsan felülírják egymást.
Minisztériumi átszervezés az aratás közepén
A gazdák körében bizonytalanságot keltett az is, hogy júliusban a kormány megszüntette az agrárminisztériumot, és feladatait a gazdasági minisztériumhoz, illetve más tárcákhoz csoportosította át. Bár a hivatalos indoklás szerint az átalakítás a hatékonyságot szolgálja, sokan attól tartanak, hogy az agrárszektor érdekképviselete gyengül.
A szakmai szervezetek többsége ellenezte a döntést, emlékeztetve arra, hogy korábban egy hasonló összevonás már megbukott.
Az ágazat ugyanakkor szinte teljesen magánkézben van, így a kormány szerepe inkább a szabályozásban és a nemzetközi tárgyalásokon való képviseletben domborodhat ki. Hosszabb távon az új struktúra sikeressége azon múlik, mennyire képes valóban érdemi támogatást nyújtani a termelőknek.
Betakarítási kilátások
A betakarítás idén 10-15 napos késéssel indult, régiónként jelentős eltérésekkel. Az első adatok alapján
- a búzatermés 21 millió tonna körül alakulhat, ami 5 százalékkal elmarad a tavalyi szinttől.
- Az árpa és a repce termésmennyisége szintén csökken,
- a kukorica állapota kedvező, és a hozamok megközelíthetik a tavalyi szintet, bár a betakarítás az időjárás miatt csúszhat.
A belső fogyasztás biztonságban van: az igény évi 6 millió tonna búza körül mozog, így az ország önellátása nem forog veszélyben. A minőségi mutatók azonban csak őszre lesznek pontosan értékelhetők, és ezek nagyban befolyásolják az exportpiacokon elérhető árat.
Kenyérárak: óvatos, de biztos emelkedés
A fogyasztók számára a legfontosabb kérdés: mennyivel kerül többe a kenyér ősszel. A szakértők egyetértenek abban, hogy a kínálat csökkenése, az energia- és szállítási költségek emelkedése, valamint a bérek rendezése miatt az árak a következő hónapokban tovább nőnek.
A búzakenyér és az úgynevezett „szociális” kenyérfélék ára az év eleje óta már így is 8-9 százalékkal drágult, éves összevetésben pedig több mint 20 százalékkal növekedett.
A várakozások szerint 2025 végéig további 10 százalékos emelkedés várható.
A legnagyobb mértékben a rozskenyér drágulhat: a rozs vetésterülete csökkent, a tavalyi évhez képest fele mennyiség termett, a hiányt már most részben lengyel és balti importra alapozzák a malmok. A rozs és a rozsliszt ára egy év alatt megduplázódott, ezért az ebből sütött kenyérfélék is jóval drágábbak, sőt egyes pékségek valószínűleg teljesen felhagynak a rozskenyér készítésével.
Megmaradt az optimizmus
A nehézségek ellenére a szakértők hangsúlyozzák: Ukrajna mezőgazdasági kapacitása továbbra is meghatározó, a termelés visszaesése kezelhető mértékű, a belső piac ellátása biztosítva van.
Az exportlehetőségek ugyan szűkülnek, de új piacok nyílnak, és a fekete-tengeri folyosó fenntartása stratégiai jelentőségű.
A kenyér ára emelkedni fog, az év végére körülbelül 10 százalékos átlagos drágulás prognosztizálható. A rozskenyér esetében a növekedés ennél is magasabb lehet. A fogyasztók havonta 40–50 hrivnyával (350–400 forinttal) költhetnek többet kenyérre, mint most. Bár ez a háztartási kasszákra érzékelhető terhet ró, ellátási válság nem várható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.