Az ECB monetáris politikát meghatározó testülete tegnapi tanácsülésén negyed százalékponttal csökkentette irányadó kamatait. A kéthetes refinanszírozási kamat ezzel 4,25 százalékra módosult. Az elemzők nagyjából fele-fele arányban jósoltak csökkentést, illetve változatlan kamatokat.
A múlt héten még a kamatvágást várók tábora volt népesebb, de a kedden napvilágra került pénzkínálati (M3) adat sokakat elbizonytalanított. A pénzkínálat növekedése ugyanis meghaladta az ECB célkitűzését, még a torzítások beszámításával is 1 százalékkal volt magasabb a célnál. Ráadásul Ernst Welteke, az ECB tanácsának tagja az előző nap azt fejtegette, hogy a központi banknak nem feladata a növekedés elősegítése.
Végül azonban -- a növekedéspárti lobbi vagy az inflációs nyomás érezhető mérséklődése miatt -- az augusztus 9-én közzétett inflációs jelentéssel összhangban cselekedtek Frankfurtban. Az inflációs jelentésben az ECB szakértői kifejtették, hogy már kevésbé aggódnak a fogyasztói árindex emelkedése miatt. Az infláció kedvezően alakult az eurózónában, a 12 állam átlagolt pénzromlása júliusban már csak 2,8 százalék volt, szemben a májusi 3,4-del.
Valószínűleg az is számított, hogy az olasz és a belga GDP csökkent az idei második negyedévben, míg az európai gazdaság motorja, a német össztermék stagnált. Sőt, a német termelői árak egyenesen csökkentek júliusban, ami növekedési szempontból szintén nem sok jót ígér.
Az Egyesült Államokban a Federal Reserve az idén már hét ízben csökkentett kamatot, hogy megakadályozza az egyre elkerülhetetlenebbnek látszó recessziót. Nemrég pedig a Bank of England is a növekedés stimulálásának céljából lazított a monetáris szigoron.
Feltehetően az ECB sem egyszeri aktusnak (vagy gesztusnak) szánta a kamatvágást. A szakértők úgy vélik, hogy a gazdasági növekedés szempontjából az alacsonyabb kamatok üdvözítő hatása csak akkor válik érezhetővé, ha a mostanit további vágások követik majd.
Ennek némileg ellentmond, hogy a közös európai központi bank az idén már egy alkalommal -- meglehetősen vitatott körülmények között -- csökkentett kamatot, de azt hosszú ideig nem követték további lazítások.
A piac lényegében alig reagált az ECB döntésére. Az európai tőzsdeindexek lefelé tartottak a bejelentést követően, de ez nagyrészt a gyengélkedő amerikai határidős jegyzések számlájára volt írható. Az euró viszont átmeneti gyengülés után erősödni kezdett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.