Az ECB monetáris politikát meghatározó testülete tegnapi tanácsülésén negyed százalékponttal csökkentette irányadó kamatait. A kéthetes refinanszírozási kamat ezzel 4,25 százalékra módosult. Az elemzők nagyjából fele-fele arányban jósoltak csökkentést, illetve változatlan kamatokat.
A múlt héten még a kamatvágást várók tábora volt népesebb, de a kedden napvilágra került pénzkínálati (M3) adat sokakat elbizonytalanított. A pénzkínálat növekedése ugyanis meghaladta az ECB célkitűzését, még a torzítások beszámításával is 1 százalékkal volt magasabb a célnál. Ráadásul Ernst Welteke, az ECB tanácsának tagja az előző nap azt fejtegette, hogy a központi banknak nem feladata a növekedés elősegítése.
Végül azonban -- a növekedéspárti lobbi vagy az inflációs nyomás érezhető mérséklődése miatt -- az augusztus 9-én közzétett inflációs jelentéssel összhangban cselekedtek Frankfurtban. Az inflációs jelentésben az ECB szakértői kifejtették, hogy már kevésbé aggódnak a fogyasztói árindex emelkedése miatt. Az infláció kedvezően alakult az eurózónában, a 12 állam átlagolt pénzromlása júliusban már csak 2,8 százalék volt, szemben a májusi 3,4-del.
Valószínűleg az is számított, hogy az olasz és a belga GDP csökkent az idei második negyedévben, míg az európai gazdaság motorja, a német össztermék stagnált. Sőt, a német termelői árak egyenesen csökkentek júliusban, ami növekedési szempontból szintén nem sok jót ígér.
Az Egyesült Államokban a Federal Reserve az idén már hét ízben csökkentett kamatot, hogy megakadályozza az egyre elkerülhetetlenebbnek látszó recessziót. Nemrég pedig a Bank of England is a növekedés stimulálásának céljából lazított a monetáris szigoron.
Feltehetően az ECB sem egyszeri aktusnak (vagy gesztusnak) szánta a kamatvágást. A szakértők úgy vélik, hogy a gazdasági növekedés szempontjából az alacsonyabb kamatok üdvözítő hatása csak akkor válik érezhetővé, ha a mostanit további vágások követik majd.
Ennek némileg ellentmond, hogy a közös európai központi bank az idén már egy alkalommal -- meglehetősen vitatott körülmények között -- csökkentett kamatot, de azt hosszú ideig nem követték további lazítások.
A piac lényegében alig reagált az ECB döntésére. Az európai tőzsdeindexek lefelé tartottak a bejelentést követően, de ez nagyrészt a gyengélkedő amerikai határidős jegyzések számlájára volt írható. Az euró viszont átmeneti gyengülés után erősödni kezdett.