Német és belga nem a befagyasztott orosz vagyon elkobzására: tartsuk meg az aranytojást tojó tyúkot

Németország és Belgium ellenzi a befagyasztott orosz vagyon elkobzását. A két kormányfő, Friedrich Merz és Bart De Wever berlini sajtókonferenciáján világossá tette, hogy ez jogilag problémás lépés lenne, ráadásul messzemenő következményekkel járna, mert más országokat is arra ösztönözne, hogy kivonják a tőkéjüket a kontinens bankjaiból. Merz tudja, miről beszél, mivel korábban vállalati joggal foglalkozott.

Az ukrajnai invázió miatt Oroszországra kiszabott szankciók részeként az Európai Unió mintegy 210 milliárd euró értékű orosz állami vagyont fagyasztott be, amelynek a zömét a belgiumi székhelyű elszámolóház, az Euroclear őrzi, emlékeztetett tudósításában a Deutsche Welle.

A vagyon kamatait Brüsszel Ukrajna támogatására fordítja, Kijev sürgetése ellenére azonban az elkobzásáról még nem döntött. Ezt ugyanis több tagállam és az Európai Központi Bank (EKB) is vehemensen ellenzi, éppen a következmények miatt.

A Reuters tudósítása szerint Merz május közepén már közölte, hogy ezt a lépést csak abban az esetben lennének hajlandóak támogatni, ha az jogilag lehetséges lenne – de nem az. Akkor is figyelmeztetett azonban az európai pénzpiacokat fenyegető veszélyekre. 

Maradjon a befagyasztott orosz vagyon, ahol van

De Wever szerint a vagyonnak egyelőre az Euroclear őrizete alatt kell maradnia. „Tudom, hogy vannak kormányok, amelyek megpróbálják lefoglalni ezt a pénzt. De szeretnék figyelmeztetni, hogy ez jogilag nem olyan egyszerű” – hangsúlyozta Merzcel közös keddi berlini sajtótájékoztatóján.

De Wever szerint az eszközök között vannak olyan, jogi mentességet élvező alapok is, amelyek az orosz központi banktól származnak, ami azt jelenti, hogy bármilyen politikai döntés, amely ezek lefoglalását célozza, súlyos következményekkel járhat.

„Más országok is kivonják állami alapjaikat. Ez rendszerszintű következményekkel jár, és jogi szempontból is nagyon veszélyes. Úgy gondolom, hogy ezeket az állami alapokat befagyasztva kell tartanunk” – tette hozzá.

Minek levágni az aranytojást tojó tyúkot?

Szerinte elfogadható a pénzeszközök bevételének felhasználása Ukrajna megsegítésére, de óva intett a tőke felhasználásától.

– fogalmazott. „És terítékre kerülhet, amikor végül a békeszerződésről beszélünk. Addig a pillanatig azonban bölcs dolognak tartom a helyzetet a mai állapotában tartani” – tette hozzá.

A békeszerződés azonban egyelőre még messze van, bár Donald Trump amerikai elnök újbóli békefolyamatot indított el a három és fél éve tartó háború befejezése érdekében.

Az EU a hónap elején kapta meg a harmadik, 1,6 milliárd euró összegű részletet a befagyasztott vagyon nyereségéből, amelynek 95 százalékát Ukrajna kölcsöneinek visszafizetésére fordítják.

Merz július 10-én kijelentette, hogy a Nyugat által befagyasztott eszközöket nem szabad felszabadítani, amíg Moszkva legalább 500 milliárd euró kártérítést nem fizet Kijevnek.