Kijev blöffje: évi tízmillió drónt gyártanának
Ukrajna, a Nyugat egy része azt a taktikát próbálja általánosítani, amelyet egykoron és ma is az „engedelmes követők” (Coalition of the Willing) koalíciójába be nem állókkal szemben alkalmaztak-alkalmaznak. Azaz egyoldalú és magabiztos nyilatkozatokkal azt a látszatot kelteni, mintha a másik fél – jelen esetben az Egyesült Államok – is egyetértene a projekttel. Jelen esetben drónok gyártásával kapcsolatban borzolta fel a kedélyeket egy kijevi nyilatkozat.
Keith Kellogg amerikai elnöki különmegbízott kijevi tárgyalásain elhangzott egy ukrán javaslat, amely szerint Ukrajna részvételével a következő öt évben megvalósul a világ egyik legnagyobb fegyverkezési programja.
Zelenszkij elnök szerint ez a megállapodástervezet évi tízmillió (azaz havi csaknem egymillió) drón gyártását irányozza elő.
Az ukrán javaslatra mindeddig nem érkezett érdemi amerikai kormányválasz.
Drónok futószalagon?
Ha az USA elfogadja a kijevi indítványt, Trump elnök jóváhagyásával átadják azt a hadiipari magánszektornak, hogy tanulmányozza a projektet, tegyen megvalósítási javaslatot mind a pénzügyi, befektetési, mind pedig a technikai-technológiai vonatkozásokat illetően.
Az USA-ban a Northrop-Grumman hadiipari nagyvállalat jelenleg a legjelentősebb dróngyártó.
Ám az ő drónjaik vadászgépméretű nagy eszközök, amelyek ilyen nagyságrendű közös gyártására Ukrajna aligha lenne alkalmas. Mi több, az ilyen nagy, repülőgép-típusú drónok üzemben tartására hatalmas és szupertechnikával felszerelt műszaki-katonai háttér kell, amellyel Ukrajna nem rendelkezik.
Washington féltve őrzi katonai technológiáját
És ott az örök biztonsági probléma. A gyanakvó amerikaiak sokáig saját szövetségeseiknek sem adták el biztonsági megfontolásokból ezeket az eszközöket. Washingtonban a CIA, a Pentagon pontosan tudja, hogy
az oroszok előbb-utóbb rátennék a kezüket az ukrán–amerikai gyártmányokra.
A Moszkva által irányított különleges erők, a rakétatüzérek – mint a munkácsi amerikai Flex-gyár elleni támadás is jelezte – vadásznak az ukrán-külföldi hadiipari vegyesvállalatokra. A támadásban amerikai állampolgárok is megsérülhettek.
- Ugyanezt lehet elmondani a General Atomicsról (GA), amely a Magyarországon az 1999-es Jugoszlávia–NATO légi háború idején Taszárról indította MQ-1 Predator felderítőgépeit.
- A Predator későbbi típusai a hasonlóképpen a GA által gyártott (még nagyobb) MQ-9 Reaperrel ma már az amerikai és néhány nagy szövetséges nyugati állam légi erejében hírszerzési-megfigyelési-felderítési (ISR) és célzott csapásmérési feladatokat látnak el.
Az USA lemaradt a dróntechnológiában
A Fehér Ház ez idáig nem nyilatkozott a nagyon merész ukrán indítványról. Csak az arányok érzékeltetésére:
2025 júliusában Zelenszkij ukrán elnök „ambiciózus célként” napi ezer drón gyártására szólított fel.
A nyilvánvalóan a célon túllövő, de realisztikus alapú ukrán javaslat védelmében: Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter támogatja az USA-ban még nagyrészt ismeretlen hozzáállást, adott esetben nagyszámú, olcsó drón beszerzését, bevetését. A The Asia Timesban Stephen Bryan egykori magas beosztású Pentagon-vezető cikke megállapítja, az USA a dróntechnikát, technológiát illetően le van maradva Ukrajnától, Oroszországtól, és Kínától is.
A TechSci Research blogja szerint a tíz legnagyobb nyugati drón-gyártó:
1. General Atomics (Kalifornia, USA 1955-ben alakult)
2. Lockheed Martin (Maryland, USA 1995)
3. Saab AB (Stockholm, Svédország 1937) – új, titkos drónraj-technológiát dolgozott ki
4. Thales Group (Párizs, Franciaország 2000)
5. BAE Systems (London, Nagy-Britannia 1999)
6. Elbit Systems (Haifa, Izrael 1966)
7. AeroVironment (Virginia, USA 1971)
8. Hindustan Aeronautics Ltd (HAL, India, 1940)
9. Northrop Grumman (Virginia, USA, 1994)
10. Trexton Inc. (Rhone Island USA, 1923)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.