A novorosszijszki orosz kőolajterminál éves exportkapacitása az idén 38 millióról 44 millió tonnára bővült, az előző kétévi hatmillió tonnás növekedést követően. A kikötői tárolókapacitás már ennél is nagyobb (50 millió tonnás), hogy -- jelentette a Reuters -- a téli viharok miatti szüneteket követően nagyobb számú hajó rakodhasson.
Az orosz nyersolajexport ezzel tovább erősödhet. A 144 millió tonnás teljesítményével már tavaly is 20 millió tonnával felülmúlta a szovjet időbeli kiszállítást. Ám az orosz vezetéküzemeltető monopoltársaság, a Transznyefty tervei szerint 2005-ig eléri az évi 170-190 millió tonnát.
Az évi 18 millió tonnás kapacitásra tervezett balti csővezetékrendszer évítése is még ez év végéig befejeződik. Ezen a finn-öbölbeli Primorszk kikötőjébe jut majd a nyugati exportra szánt orosz nyersolaj.
A Transznyefty ugyanakkor eddig nem tudta meggyőzni az ukránokat, hogy mérsékeljék a Barátság vezeték általuk üzemeltetett szakaszán a tranzitdíjakat. Holott e költségcsökkentés nélkül nem valósulhat meg az orosz nyersolaj adriai exportja. (A Magyarországon végződő Adria-olajvezeték horvátországi szakaszát technológiailag még alkalmassá kellene tenni a fordított irányú szállításra. A tranzitdíj-megtakarítás az ehhez szükséges beruházás finanszírozását segítené.) Oroszország évi 15 millió tonna nyersolajat exportálhatna a Barátság és Adria-vezetéken keresztül a horvát Omisaljba, és onnan tovább Olaszország felé.
Az ukránok így is jelentős tranzitdíjbevételtől esnek majd el, hiszen 20 napon belül befejezik azt a 350 kilométeres összekötő vezetéket, amelyen az orosz nyersolaj Ukrajnát elkerülve jut majd Novorosszijszkba. Ez utóbbi mennyisége éves szinten elérheti a 28 millió tonnát.
Az orosz monopoltársaság már elkészült az új iráni exportútvonal tesztelésével is, amelynek nagyobb része működő csővezeték. Ez a szibériai Omszkból indul a kazahsztáni Pavlodarba és Csimkentbe, majd -- Üzbegisztánon áthaladva -- a türkmén Csardzsouban végződik. Innen vasúton menne az orosz és az egyéb kaszpi régióbeli olaj az iráni Nekába, majd egy másik kész csővezetéken Teheránba. A csak kisebb technológiai változtatásra szoruló útvonal éves kapacitását 5 millió tonnára becsülik. Ennél nagyobb exporthoz újabb 1200 kilométeres vezetéket kellene építeni Csardzsou és Neka között.