Államtitkár: irreális a 13 százalékos minimálbér-emelés
Elismerte Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, hogy irreális a 13 százalékos minimálbér-emelés jövőre. Az államtitkár az M1-nek nyilatkozva azt is közölte, hogy még várják a harmadik negyedéves gazdasági adatokat, de már látszik, attól a pályától, amelyet eredetileg felrajzoltak 3,2 százalékos GDP-növekedéssel és 3,4 százalékos inflációval, el kell térniük.
Minimálbér-emelés: folynak a tárgyalások
Czomba Sándor szerint bár nagyon szeretnék, ha a minimálbér 13 százalékkal emelkedne 2026-ban, egy túlságosan nagymértékű növeléssel, amely mögött nincs gazdasági teljesítmény, munkahelyeket kockáztatnának.
Folynak a tárgyalások, ezek nagyjából ott tartanak, hogy a munkaadói oldal 6-8 százalék körüli, a munkavállalói oldal 10-12 százalékos keresetnövekedésben gondolkodik
– árulta el az államtitkár, majd hozzátette, bízik benne, „a kollektív bölcsesség, mint ahogy eddig is minden évben, most is működni fog”, ám „kormányzati beavatkozás nélkül nagyon valószínű, nem tudnak olyan számadathoz közelíteni, amely mindkét félnek megfelel”.
Szinte biztos, hogy újra kell tárgyalni a tavalyi bérmegállapodást
Korábbi cikkünkben is részletesen foglalkoztunk a minimálbér-tárgyalások állásával, amelyek kimenetele nagyban függ a harmadik negyedéves GDP-adatoktól, amelyeket október 30-án közöl a KSH. Ugyanakkor szinte biztos, hogy újra kell tárgyalni a tavalyi bérmegállapodást, amelynek értelmében:
- 2025-ben 9,
- 2026-ban 13,
- 2027-ben 14 százalékkal emelkedik a minimálbér,
- miközben a garantált bérminimumról évente döntenek.
A béralku azonban tartalmazott egy korrekciós mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben újratárgyalják a megállapodást. Ha az egyes gazdasági mutatók (GDP, bruttó átlagkereset, infláció) összesített mértéke eltér a megállapodásban rögzített értékektől pozitív vagy negatív irányban 1 százalékkal, akkor a VKF tagjainak újra tárgyalniuk kell a minimálbérről. Márpedig ez a helyzet áll fenn most: a kormány eredetileg 3,2 százalékos inflációval és 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel tervezett, és erre épült maga a bérmegállapodás is.
Ehhez képest idén 4,7 százalékos infláció és 0,6 százalékos GDP-növekedés várható, ami összességében több mint 1 százalékos eltérést takar.
„Egyelőre azt látjuk, hogy lesz kötelező tárgyalás, az első két negyedév adata alapján az eltérés 1,4 százalékos” – mondta a Világgazdaságnak korábban Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője, aki hozzátette, hogy ha a vállalkozók megkapják a kormánytól a segítséget adócsökkentés és egyéb adókönnyítések formájában, abban az esetben a szakszervezetek nem látják indokoltnak, hogy eltérjenek az eredeti pályától. Azaz szeretnék fenntartani a 13 százalékos minimálbér-emelést, és mellette egy két számjegyű garantált bérminimum-emelést.
Elégedetlenek a vállalkozók a rosszabb növekedési számok miatt
A vállalkozói oldal részéről Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy nagy hibákat lehet elkövetni egy erőszakos bérfejlesztéssel, szerinte az alapvető gond, hogy nem állnak fenn a hároméves bérmegállapodásban rögzített feltételek, miután a makropálya gyökeresen eltér attól, amivel korábban számoltak.
Ha minden feltétel lejjebb zuhan, nem lehet reálisan azt várni, hogy 13 százalékkal emelkedjen a minimálbér
– mondta szeptember végén Perlusz László. Erre a helyzetre jelenthet megoldást a szociális hozzájárulási adó csökkentésének kormányzati terve, illetve egyéb adókönnyítések.
De a főtitkár szavai szerint lehet, ez sem lesz elegendő, hogy meggyőzze a vállalatokat arról, hogy tartsák magukat az eredeti megállapodáshoz.
Szerinte a szocho csökkentése nem azt jelenti, hogy az eredeti bérpálya szerint folytathatják a béremeléseket, hanem hogy nem kell annyival visszavenni a bérfejlesztést, mint amit a gazdasági stagnálás indokolna. Ezzel együtt nagyon nagyra értékelik, hogy a kormány nem zárkózott el tőle, ami Perlusz szerint azt mutatja, hogy a kormány is érzékeli, hogy ez a gazdasági helyzet nem ugyanaz, mint ami tavaly novemberben volt, a bérmegállapodás aláírásakor.
Így alakulhatna a bérpálya
A tavalyi bérmegállapodás 2016 után lett ismét többéves, amelynek értelmében január elsejétől a minimálbér 9 százalékkal, bruttó 290 800 forintra emelkedett. Így, ha tartanák magukat a felek az eredeti menetrendhez, amire egyre kisebb esély van, akkor a minimálbér
- 2026-ban 13 százalékkal, bruttó 328 600 forintra,
- 2027-ben további 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedne.
Mivel a bérpálya várhatóan ettől eltérhet, így nagy kérdés, hogy sikerül-e teljesíteni a 2027–2028-ra kitűzött célokat. Ugyanis a tavalyi bérmegállapodás során nemcsak a minimálbér-emelés éves mértékéről egyeztek meg a szociális partnerek, hanem az uniós minimálbérről szóló irányelv átültetéséről is, amelynek alapján 2027-re el kellene érni a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. Egy új megállapodás tehát ezt a célt is veszélybe sodorhatja.
