„Sok cégnek még saját weboldala sincs, nemhogy webshopja" – elárulta a Yettel igazgatója a kkv-k túlélési feltételeit

A magyar kkv-szektor a gazdaság gerincét adja, becslések szerint a GDP több mint felét és a foglalkoztatottak mintegy 60-65 százalékát biztosítja – mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Fülöp Gábor, a Yettel üzleti értékesítési és marketingigazgatója. A vállalkozásoknak mégis egyre nehezebb környezetben kell helytállniuk. A vezető szerint a cégek ma olyan volatilis gazdasági környezetben működnek, amely a pandémiával kezdődött, majd a háborús és energiapiaci bizonytalanságokkal folytatódott.

„Ezek a külső hatások folyamatos alkalmazkodást követelnek. Ezeket a körülményeket nem tudjuk semmissé tenni, de abban segíthetünk, hogy a vállalkozások könnyebben idomuljanak a gyorsan változó körülményekhez” – fogalmazott.

Az igazgató szerint a legnagyobb kihívás éppen ez: miközben a szektor hatalmas gazdasági potenciált képvisel, a rugalmasság hiánya gyakran visszafogja a növekedést. A rugalmas szolgáltatások, a könnyen módosítható szerződések és a gyors reagálási képesség ma már a kkv-stratégia alapjai közé tartoznak.

Kormányzati támogatással felzárkózhatnak a hazai vállalkozások

Fülöp Gábor szerint a magyar kisvállalkozások digitalizációja jelentős elmaradásban van az európai átlaghoz képest. „Sok cégnek még saját weboldala sincs, nemhogy webshopja vagy online ügyfélkapcsolati rendszere. Pedig ezek ma már alapvető feltételei a piaci versenyképességnek” – mondta.

Erre reagálva említette a Demján Sándor Programot, amely a kormányzat támogatásával 400 ezertől 1,5 millió forintig terjedő, vissza nem térítendő támogatást biztosít weboldal- és webshopfejlesztésre, sőt digitális marketingre is. „A program 100 százalékos támogatási intenzitású, és év végéig elérhető. Mi is aktívan részt veszünk benne, és már most látszik, hogy az év végi határidő közeledtével ugrásszerűen nő az érdeklődés” – jelezte.

Szerinte azok a vállalkozások, amelyek időben belépnek a digitális térbe, a karácsonyi időszakban már kézzelfogható versenyelőnyre tehetnek szert. Az online értékesítés ugyanis gyorsan skálázható: az ügyfelek bázisa egy pillanat alatt megsokszorozódhat, miközben a működési költségek nem nőnek azonos ütemben.

Költségcsökkentés és célzott értékesítés

A digitalizáció legkézzelfoghatóbb előnye a költséghatékonyság. Fülöp Gábor rámutatott: „A fizikai értékesítéshez képest az online csatornák fenntartása jóval olcsóbb. Nem kell üzlethelyiséget bérelni, alkalmazottakat foglalkoztatni több műszakban, miközben számos költségelem változóvá válik – csak akkor jelentkezik, ha valóban van forgalom.”

A szakember szerint a digitális ügyintézés és online értékesítés nemcsak olcsóbb, hanem pontosabban célozható is. A célzott hirdetések, a közösségi médiás kampányok és az ügyféladatok elemzése révén a vállalkozások sokkal hatékonyabban érhetik el a releváns vevőket, ami magasabb konverziós rátát eredményez.

A távközlés is digitalizálódik

A digitalizáció nemcsak az ügyfelek, hanem a szolgáltatók működését is átalakítja. Fülöp Gábor kiemelte, hogy a bankszektorban már lezajlott folyamat a távközlésben is elkezdődött. „Ma már kevesen mennek be személyesen bankfiókba átutalást intézni. Ugyanez történik a telekommunikációval is: az előfizetések, módosítások, roamingcsomagok egyre inkább applikációkon keresztül intézhetők.”

A szakember szerint ez nem a személyes ügyintézés végét jelenti, hanem az átalakulását: a jövőben

• a bonyolultabb, konzultatív folyamatokra marad a személyes csatorna,
• míg a gyors, rutinszerű tranzakciók digitális úton zajlanak majd,

amelyre a kkv-knak a Yettel már kínál megoldást. A közelmúltban elindult üzleti mobilalkalmazásban a kis- és középvállalkozások döntéshozói néhány mozdulattal – személyes üzletlátogatás nélkül is – menedzselhetik cégük mobil-előfizetéseit, azok számát és költségszintjét is, ami a hűségidő vállalása nélkül elérhető üzleti csomagokkal igazi előnyt jelent a cégek költségstruktúrájának hatékony alakításában.

„Aki időt nyer, az pénzt is spórol – és a magyar kkv-knak ma mindkettőre nagy szükségük van” – zárta gondolatait Fülöp Gábor.