Vége az anonim betéteknek

Az egyik változtatás nyomán nemcsak az uniós csatlakozástól, hanem már 2002 januárjától tilos anonim takarékbetéteket elhelyezni a pénzintézeteknél. A már régebben elhelyezett, nem névre szóló betétek tulajdonosait akkor azonosítják, amikor tulajdonosuk -- az első bemutató, jeligét bemondó személy -- tranzakciót kezdeményez.
A hitelintézetek 2003 januárjától kötelesek megküldeni a névre szólóvá alakított, kétmillió forintnál nagyobb takarékbetétek tulajdonosainak azonosító adatait az Országos Rendőr-főkapitányságnak a pénzmosás megelőzése érdekében.
A csomag elfogadásával az Eximbank a jövőben -- a más pénzintézeteknek engedélyezett 20 százalékkal szemben -- szavatolótőkéjének 35 százalékáig nyújthat hitelt leányvállalatának. A lépés nyilvánvaló célja, hogy ezzel is segítsék az idén az Eximbank 85 százalékos tulajdonába került Corvinus Rt. külföldi kockázati tőkebefektetéseit.
A Mehib felhatalmazást kapott arra, hogy piacképes alapon kezelni tudja a devizasegélyek felhasználásakor jelentkező árfolyamváltozások miatti kockázatot azon esetekben, ha a segély felhasználása nem kapcsolódik külkereskedelmi ügylethez.
A biztosítók 2002 januárjától kapnának lehetőséget arra, hogy elektronikus aláírási szolgáltatást végezzenek -- derül ki a javaslatból. Egy másik módosítás a biztosítók által kiszervezett (outsourcing) tevékenységek körét pontosítja. Fontos változás, hogy ezután csak a lényeges kiszervezett tevékenységről kellene számot adni a pénzügyi felügyeletnek (PSZÁF), s nem két, hanem csak 30 napon belül. Továbbra sem lehet olyan feladatokat "kitenni", mint például a belső ellenőrzés vagy az ügyfélszolgálat.
A jövőben megszigorítanák a biztosítók adatszolgáltatási kötelezettségét a PSZÁF és a rendőrség felé. Előbbiek számára a mai évi helyett negyedévente kell számot adni a társaságok szavatolótőke-szintjéről.
Úgy tudjuk, a hatóság eredetileg mérleg- és eredménykimutatás benyújtását is elvárta volna háromhavonta, de ez végül lekerült a napirendről. (Az éven belüli szavatolótőkét e szférában -- ellentétben a bankokkal -- így is csak becsülni lehet a bizonytalan éves nyereség- és viszontbiztosítási szint miatt.)
A devizagazdálkodás liberalizálásához kötődően újraértékelik az intézményi befektetőnek számító biztosítókra vonatkozó befektetési szabályokat. A javaslat azonos kategóriába sorolja a magyarországi vagy más OECD-országokban kibocsátott, azonos kockázatú eszközöket.
A pénzügyi csomag mellett a tőkepiaci törvényben is szerepel pár, biztosítókat érintő változás.
Ezekben összehangolnák a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosításokra és a befektetési alapokra vonatkozó fogalmakat. Kimondanák azt is: ha egy biztosító több mint kétmilliárd forintnyi magánpénztári vagyont kezel, saját tőkéjének el kell érnie a 200 millió forintot plusz a kétmilliárdot meghaladó kezelt vagyonrész 1 százalékát. Egymilliárd forintos biztosítói saját tőke fölött viszont már nem kell növelni a tőkét.