Befejeződik a kelet-európai privatizáció

Kelet-Európa egyik legdrágább bankjává avanzsált a cseh Komercní Banka a Société Générale (SG) 1,02 milliárd dolláros ajánlata nyomán. A franciák ezzel a könyv szerinti érték 3,2-szeresét hajlandóak fizetni az állami tulajdonban lévő részvények 60 százalékáért, ami 10 százalékkal magasabb, mint az olasz UniCredito és majdnem kétszer akkora, mint a német HypoVereinsbank ajánlata. Ez az érték kiemelkedően magas ahhoz képest, hogy az Erste Bank korábban 1,6-szeres áron szerezte meg a Ceská Sporitelnát, míg a belga KBC is "csak" 2,55-szoros árat fizetett a CSOB-ért.
Érthetővé válik azonban az SG eltökéltsége, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a társaság a napokban maradt le a legnagyobb szlovák bank, a VUB megszerzéséért folytatott versenyben. Lényegében a Komercní maradt az utolsó lehetőség a nyugati bankok számára, hogy jelentősebb részesedést szerezhessenek a térség piacain. A bank a cseh hitelpiacon 14, míg a betétpiacon mintegy 20 százalékos részesedéssel bír.
A hír bejelentése után a cseh bankvezetés hét tagja múlt pénteki hatállyal benyújtotta lemondását a felügyelőbizottságnak. Az fb a döntés nyomán egy új, öttagú vezérkart nevezett ki. A bank elnöki székébe Radovan Vavra helyett az az Alexis Raymond Juan kerül, aki 1968 óta tagja az SG csapatának.
Az elmúlt héten a román kormány is bejelentette, hogy 2002 végén kész értékesíteni az ország legnagyobb pénzitézetében, a Banca Comerciala Romanában meglévő 70 százalékos részesedését -- jelentette a Bloomberg. A többségi tulajdonhoz elegendő 51 százalékos hányadot -- a tervek szerint -- olyan befektető, illetve befektetői csoport szerezheti majd meg, amely már valamely vezető külföldi bankban is jelentős tulajdoni hányaddal bír.
A román kormányzat tervei szerint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), illetve a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) is szerezne egy-egy 5 százalékos részesedést, a fennmaradó részt pedig a bank alkalmazottai vásárolhatnák meg. Az IMF a folyamatok felgyorsítására kérte a román kormányt, ami lehetővé tenné egy újabb készenlétihitel-megállapodás aláírását a jövő hónapban.
A litván állami vagyonkezelő alap harmadszorra is meghirdette a mára utolsóként állami tulajdonban maradt pénzintézet, a Lietuvos Zemes Ukio Bankas többségi tulajdoni hányadát. Litvánia célja a bank értékesítésével a bankrendszer megerősítése, mely törekvését az IMF is jelentősen támogatja. A végső cél a nemzeti valuta, a lita árfolyamának a mostani dolláralapú kosárral szemben az euróhoz kötése, illetve még az idén a költségvetési deficitnek a tavalyi 2,8 százalékról a GDP 1,4 százalékára való csökkentése lenne.
A vagyonkezelő keddig dönt arról, hogy az ajánlat megfelelt-e a pályázati feltételeknek.