Nő a lízingcégek nemzetgazdasági jelentősége

Dinamikus bővülésről számolhat be a lízingszakma mind a tavalyi, mind az idei évben. A finanszírozott új eszközérték tavaly 30 százalékkal, 450 milliárd forintra nőtt, az idén pedig az első fél évben meghaladta a 300 milliárd forintot -- mondta Palotai József, a Magyar Lízingszövetség elnöke a Világgazdaságnak. (A számok nem tartalmazzák a Merkantil Bank adatait, mert nem tagja a szövetségnek.)
A várakozások szerint az év végére 550-600 milliárd forintra bővülhet az ebben az évben megkötött szerződések eszközértéke. Az eszközalapú finanszírozás térnyerése jól érzékelhető, hiszen míg az elmúlt években az összes hazai beruházásból 13-14 százalékkal részesültek a lízingcégek, addig az első féléves számok alapján a részesedésük 28 százalékra nőtt. Ehhez persze a beruházások kisebb dinamikája is hozzájárul.
A lízingelt eszközökön belül is kiemelkedően nő az ingatlan aránya, a korábbi néhányról már 10 százalékra emelkedett a részesedése. A gépek és az elektronika finanszírozása ugyancsak felfutóban van, az idei szerződéseknek már mintegy 15 százaléka ezekhez az eszközökhöz kötődik. Ez annak is köszönhető, hogy az eszközalapú finanszírozás egyre jobban teret nyer a kis- és középvállalatoknál. A személygépkocsik és tehergépjárművek fiannszírozásának aránya 80 százalék alatt maradt -- mondta lapunknak Palotai. Ez az arány 1999-ben még 83 százalék volt, tavaly már 77 körül alakult.
Palotai szerint a lízing felfutása annak is köszönhető, hogy az elmúlt években a szabályozásban nagyobb változás nem történt, és stabil jogszabályi környezetben működhettek a lízingcégek.
A lízingpiac fejlődésével párhuzamosan megerősödtek a banki, illetve valamilyen márkához kötődő lízingtársaságok. A tavalyi 37 lízingszövetségi tagból mindössze nyolc volt olyan, ami nem valamelyik pénzintézet vagy nagyvállalat tulajdonában volt -- áll a szövetség közelmúltban kiadott évkönyvében.
Egyre jellemzőbb az is, hogy az elsősorban külföldi hátterű társaságoknak Kelet- és Nyugat-Európában anyacégük vagy leánytársaságuk van, így közvetlen kapcsolatban állnak a külföldi piacokkal. Ez Palotai szerint elősegítheti a hazai gépipari kivitel növekedését.
A finanszírozott portfólió mintegy 40 százaléka devizaalapú konstrukció. Ez a forma a forint elengedése után is népszerű maradt. A devizában realizált árbevétel esetében érthető lehet ennek a konstrukciónak az előnyben részesítése, azonban sok esetben az ügyfelek azért választják, mert vonzó számukra az alacsony kamat, ugyanakkor -- hangsúlyozzák szakemberek -- nem számolnak a forint árfolyam-ingadozásának kockázatával.