Új uránbányákra lesz szükség

Jelenleg az urán világszükségletének mintegy 55 százalékát elsődleges forrásból, a bányák kínálatából fedezik -- jelentette a Bloomberg a Metal Bulletinben megjelent elemzésre hivatkozva. A fennmaradó igényt másodlagos forrásokból elégítik ki, így például állami tartalékokból, a katonaság számára feleslegessé vált készletekből, vagy a hulladék urán újrahasznosításából. Jelenleg a raktárakban világszerte felhalmozott uránkészleteket 140 ezer tonnára becsülik, ám az éves világfelhasználás is megközelíti a 53 ezer tonnát. Ráadásul a meglevő bányák kezdenek kimerülni, így újak nyitása nélkül bizonytanná válhat a jövőbeni, főleg erőművi szükséglet kielégítése.
Az urán tartósan alacsony világpiaci ára mindazonáltal egyelőre megkérdőjelezi a fejlesztés gazdaságosságát.
Az évi több mint hétezer tonna urán-oxidot termelő piacvezető társaság, a kanadai Cameco például nagy érczúzó kapacitást állított le ideiglenesen a második negyedévben, és elhalasztotta egy új termelőegység üzembe helyezését. (A felfüggesztett Rabbit Lake-i őrlőmű éves kapacitása 5,44 ezer tonna, és ezzel legnagyobb a világon.)
Tavaly mindazonáltal 12 százalékkal bővült az elsődleges urán világtermelése, és elérte a 34 700 tonnát. Ezzel megtört az 1998 óta tartó negatív termelési trend. A növekedést főleg az újonnan nyílt kanadai bányáknak (McArthur River, McLean Lake), illetve az 1999. évi ausztráliai kapacitásfejlesztésnek (Olympic Dam) tulajdonítják.
A nyugati világ elsődleges uránkínálata néhány nagy bányára, illetve társaságra összpontosul, míg a volt szovjet köztársaságokban (Kazahsztán, Üzbegisztán, Oroszország) elaprózott kitermelés folyik.