A legnagyobb amerikai energiakereskedő társaságként ismert Enron ma már szinte biztos, hogy csődbe megy. Ezzel történelmi rekordot dönthet a cég, mely várhatóan 61 milliárd dollárnyi tartozására kér csődeljárást. Az amerikai csődtörvény úgynevezett 11-es fejezete szerinti kérelem arra ad lehetőséget a társaságnak, hogy minden veszteséges szerződéstől és kölcsönügylettől elállhasson. Ez az eljárás azt hivatott elősegíteni, hogy egy vállalat képes legyen talpra állni és megkezdeni a hitelek visszafizetését. Ehhez azonban a kérelmet először a hitelezők több mint kétharmadának jóvá kell hagynia.
Ha benyújtják a csődkérelmet, akkor a részvényesek várhatóan teljes befektetett tőkéjüket elveszítik. Igaz, ebből már amúgy sem sok maradt, hiszen az Enron-részvények árfolyama tegnap 40 centre esett vissza. A társaság adósságát meglehetősen nehéz a jelenlegi helyzetben értékelni, de sokat elmond, hogy a 6,4 százalékos névleges kamatozású kötvényeket 53 százalékos hozamszint mellett adják-veszik. Jelenleg senki sem képes még csak megbecsülni sem, hogy mennyit is ér valójában a cég, mivel rendkívül bonyolult és összefüggő pozíciókkal bír az Enron, amelyeket hosszabb időbe telhet kibogozni.
Arra, hogy miként kerülhetett ilyen helyzetbe az Enron, könnyű magyarázatot találni. A társaság meglehetősen szabályozatlan piacon működik, és kvázi bankszerű szolgáltatásokat is végzett. Ügyfeleitől pénzt szedett be, amit kamattal fizetett volna vissza. A különbség csak annyi a bankokhoz képest, hogy a társaság egyáltalán nem képzett tartalékokat.
Néhány héttel korábban még úgy tűnt, hogy a Dynegy megmenti az Enront. A befektetőket már az elbizonytalanította, hogy még a cég megmentője, a Dynegy is 250 millió dollár készpénzt vagy 500 millió dollár értékű Enron- eszközöket kívánt letétbe helyeztetni biztosítékként az ügylet lezárásáig. A bomba pedig akkor robbant, amikor kiderült, hogy nem sikerült a biztosítékot előteremteni.
Mivel az Enron üzleti partnereit nem védte semmilyen betétbiztosításban, a rossz hírek hallatán egyre több letétet követeltek biztosítékként, vagy korlátozták a céggel folytatott kereskedést. A társaság tehát gyakorlatilag lebénult, hiszen senki sem hajlandó üzletet kötni velük.
Az Enron-sztori hatásaként az európai vállalati kötvények spreadjei is kiszélesedtek. A céget hitelező bankok árfolyama nem csak Amerikában, hanem Japánban is zuhant, sőt még a jen gyengülését is részben ezzel magyarázták a piacon.