Válságülést tart az OPEC

Sok múlik Oroszország reagálásán az OPEC jövő évtől esedékes olajcsökkentési terve szempontjából. Bár a kartell Moszkvában tárgyaló főtitkárhelyettese, Adnan Shihab-Eldin előtt az orosz fél újból megerősítette, hogy országa napi 150 ezer hordóval kevesebb olajat dob a világpiacra - számol be a Pravda, a Reuters már úgy tudja, hogy a kartell továbbra is bizalmatlan az oroszokkal szemben. A túlkínálattól tartva december 28-ra összehívta válságértekezletét, a döntés nem végleges.

A jövő évi túlkínálat kiváltója az előrejelzések szerint az OECD-országok gazdasági stagnálása és az OPEC-en kívüli olajtermelők exportnövelése lesz. Ezen hatások kivédésére a kartell új piaci egyensúly kialakításával tartaná szinten az árakat: a vele egyeztető nem OPEC-tagokkal együtt napi kétmillió hordóval fogná vissza kivitelét a jövő év első negyedében. Ám - mint lapunk már beszámolt - csak akkor csökkenti napi másfél millió barrellel saját kvótáját, ha a többiek is meglépik a maguk félmillióját.
Az OPEC Oroszországgal kapcsolatos aggodalma mögött az állhat, hogy egyes orosz olajcégek ugyan elkötelezték magukat a kisebb termelés mellett, de közölték, az államtól kompenzációt kérnek együttműködésükért. Más vállalatok - amelyeknek éppen most értek be a fejlesztéseik - leszögezték, hogy jövőre mindenképpen nagyobb mennyiséget dobnak a piacra. Hazai olajipari körök szerint viszont alaptalan az orosz együttműködéssel kapcsolatos bizalmatlanság. Ugyanis Oroszországnak is érdeke az exportcsökkentés, így nem jelenthet gondot az orosz cégek viselkedése sem: Putyin elnök majd eldönti, hogyan reagáljanak. Ezt a véleményt igazolja egyébként, hogy - mint lapunknak elmondták - az oroszok máris elkezdtek a piacon "úgy csinálni", mintha kevés lenne az olaj. Sikerült is felnyomniuk az árát, így az ural minőség ára 13 centtel megközelítette a nála általában jóval drágább brentét.

A kartell bizonyos értelemben a "széllel szemben politizál": csökkenő kereslet, lassuló gazdasági fejlődés mellett szeretne magas nyersanyagárakat elérni. Taktikáznia is nehéz, mert hendikepes: tagállamainak az olajon kívül viszonylag kevés bevételi forrása van, vagyis az olajárak változására sokkal érzékenyebbek, mint más országok. Az OPEC-tagok gazdaságának sérülékenysége miatt szakértők szerint nem kizárt, hogy a válságértekezleten arról döntenek, hogy országaik januártól mindenképpen, tehát a rajta kívüliek támogatása nélkül, illetve azok részleges támogatásával is csökkentik exportjukat. Mint a szervezet szóvivője a Reutersnak elismerte, az értekezlet kihívás lesz a tagországok olajminisztereinek, vajon kézben tudják-e tartani az eseményeket.

Oroszország mellett kiemelt Norvégia szerepe is. Az együttes orosz-mexikói-ománi csökkentési ajánlat napi 275 ezer barrelt tesz ki, vagyis az OPEC által elvárt 500 ezer hordóhoz még 225 ezer hiányzik. Ha az észak-európai ország a közeli napokban bejelenti az ígért 150 ezer hordós visszafogást (azt megelőzően viszont 100-200 ezerről volt szó), akkor még mindig marad egy "gazdátlan" 75 ezer barrel. Ez önmagában is elég jelentős tétel, ugyanakkor ehhez ragaszkodni az OPEC részéről túl nagy ár lehet ahhoz, hogy emiatt hiúsuljon meg a nagy nehezen összekovácsolt egység az olajtermelők között. Bizonyos lemondás is tapasztalható már az OPEC-tagok részéről: Szaúd-Arábia jövő évi költségvetésében csak 17 dolláros olajárral számolt.

A tendencián a pillanatnyi (szezonális) hatások sem változtatnak. Szerdán például rövid időre feljebb - a brentet 18,51 dollárra - kényszerítette a 18 dollár körül mozgó hordónkénti árakat az amerikai olajkészletek csökkenéséről közzétett jelentés. Tegnap viszont az OPEC kétségei nyomán mindkét meghatározó tőzsdén (London, New York) 18 dollár alá süllyedt a határidős jegyzések barrelenkénti ára.