Spekuláns tőzsdetulajdonosok

Átalakulóban van a két magyar tőzsde tulajdonosi struktúrája. Az immár rendszeressé váló tőzsdei vagyonhányad-aukciókon mind többször találkozni olyan licitálóval és győztessel, aki hangsúlyozottan befektetési szempontból döntött úgy, hogy tulajdoni hányadot szerez a BÉT-ben vagy a BÁT-ban.

Az értéktőzsde a törvény adta lehetőséggel élve hamarosan részvénytársasággá alakul, a papírokat a vagyonhányad alapján osztják szét. Horváth Zsolt ügyvezető igazgató szerint ez a tény már korábban több érdeklődőt vonzott a vagyonhányad-aukciókra. A BÉT-en az elmúlt másfél év alatt 25 vagyonhányad-aukciót tartottak, amelyen összesen 25,72 százaléknyi rész cserélt gazdát. A tőzsde leendő tulajdonosai között immár természetes személyek is vannak, akik meglehetősen eltérő árfolyamon jutottak tulajdonhoz. Horváth Zsolt szerint az aukciós értékesítés behatárolja a piaci lehetőségeket: az eladónak meg kell határoznia, mennyiért hajlandó megválni tulajdonrészétől.

Ez nem mindig megy egyszerűen, az említett aukciók közül például három sikertelen volt.

Az áprilisra tervezett átalakulás után a tulajdonhányadot megtestesítő részvények szabad adásvételének korlátot szab, hogy a tőkepiaci törvényben továbbra is megmaradt az a pont, amely szerint 10 százalékos hányad felett senki sem szerezhet tulajdont a BÉT-en. Mindez - azon túl, hogy megnehezít bármilyen szakmai szövetségkeresést - több pénzügyi befektetőt is távol tarthat. Ugyanakkor, ha a potenciális befektetők hisznek abban, hogy - a jogszabály ígért változásával - valamikor mégis kérőre találhat az értéktőzsde, jövedelmező befektetés lehet majd BÉT-tulajdonosnak lenni.

A Budapesti Árutőzsdén a tegnapi három - eredménytelen - aukció után 28 százalék feletti az a vagyonhányad, amely tavaly január óta új kézbe került. Bánhidi Ferenc ügyvezető igazgató szerint a vásárlók között nem szakmai befektetővel is találkoztak. Mindez azért érdekes, mert a BÁT-on, az értéktőzsdével ellentétben, a vagyonhányaddal párhuzamosan tőzsdetagság is jár. Ez azt jelenti, hogy a vevő - ha kereskedni nem is akar - éves tagdíjat köteles fizetni a tőzsdének.

Piaci vélemények szerint ugyanakkor a BÁT-os tulajdonhányad-szerzés jövedelmezőbb üzletnek tűnik, tekintve, hogy a piac 200 milliósra tehető jegyzett tőkéjéhez mintegy hárommilliárd forintos vagyon társul. Ebben rendkívül komoly részt képvisel a BÁT 25 százalékos Keler-tulajdonhányada. Sokak szerint az árutőzsdei tulajdonrészt szerzők egy része arra számít, hogy a vagyonból a későbbiekben jelentős profitot zsebelhetnek be. Csak a Keler osztalékpolitikájából következően az idén közel 70 millió forinthoz juthat az árutőzsde. Ennek függvényében az a tény, hogy a vagyonhányad-aukciókon rendre a névérték alatt cserélnek gazdát a tulajdonrészek, igazán vonzóvá teszi a befektetést.

Nagy László Nándor