Senki sem siratta a tavalyi év végén hatályát vesztett, befektetési alapokról szóló törvényt, hiszen a tíz évet "megélt" jogszabály hiányosságai már régóta akadályozták a minőségi fejlődést. A területre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó tőkepiaci törvény számos új terméktípus létrehozását teszi lehetővé, illetve a részvényalapok-nál is enyhülnek a túl szigorú be-fektetési korlátozások.

Az alapkezelők jelenleg tanulmányozzák az új lehetőségeket, hiszen a felkészülésre eddig meglehetősen rövid idő állt rendelkezésre. A jogszabályt csak 2001 decemberének közepén fogadta el az Országgyűlés, és főleg a befektetéskezelésre vonatkozó koncepció addig számos törést szenvedett a kodifikáció hosszú folyamatában.

Jelentős üzletpolitikai döntésekről van szó, hiszen a részvényalapoknál jóval szélesebb befektetési lehetőségeket enged a jogszabály. A magyar tőzsde viszont ezzel szemben egyre szűkebb minőségi kínálattal rendelkezik, ezért a portfóliók felépítésében fokozatosan nagyobb szerep juthat a regionalitásnak. Ez - többek között - a RAX index referenciaszerepének átgondolását is szükségessé teszi, hiszen nem lesz alkalmas a befektetési teljesítmények értékelésére.

Nem kifejezetten törvényi, de annál érdekesebb gyakorlati kérdés a kötvényalapok tipizálása. A Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) által elkészített etikai kódex előrelépést jelentett az instrumentumok osztályozásában, de a gyakorlat kezdi túllépni ezeket a kereteket. Így egyre több alapkezelő - például a Budapest, az OTP és a K&H - két kötvényalapot is "futtat". A különbség lényeges ezek között, hiszen az eszközök hátralévő futamideje nagymértékben eltér, így itt lényegében már kialakult két jól elkülöníthető altípus.

Érdekes kérdést vet fel a nemzetközi alapok további sorsa is, hiszen a tőkepiaci törvény már egyszerűbb feltételekhez köti a külföldi befektetési alapok értékpapírjainak forgalmazását. Ha a csoport ilyen termékeket forgalmaz majd, akkor egyáltalán nem biztos, hogy szükség lesz a jelenlegi formában működő hazai kibocsátású befektetési jegyekre.

Természetesen a jogszabá-.lyokra is igaz az a közmondás, mely szerint "a puding próbája az evés". Az csak az új termékek bevezetésénél derül majd ki, hogy teljes összhangba hozha-.tó-e az alapkezelők és forgalmazók üzleti elképzelése a befektetővédelmi, valamint a pénzügyi felügyeleti szempontokkal.