A kisbefektetők nem bíztak

Ahogy az a tőzsdei árfolyamok mozgásából már látható volt, a külföldi befektetők tovább növelték részesedésüket a magyar részvénypiacon a múlt év végén. A tőzsdei árfolyamok október eleje és december vége között szinte folyamatosan erősödtek, ez azonban nem befolyásolta a hazai kisbefektetőket, akik továbbra is nettó eladóként léptek fel ? derül ki a jegybank legfrissebb, értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlásáról szóló jelentéséből.

A külföldiek részarányának változása mindig is együtt mozgott a tőzsdei trendekkel, hiszen az ő vételeik, illetve eladásaik döntik el azt, hogy milyen irányba mozog a piac. A számok most azt mutatják, a nem rezidens befektetők 2000 elejétől egy éven át folyamatosan nettó eladók voltak, azóta viszont töretlenül vásárolnak. Részarányuk növekedése azonban messze nem olyan látványos, mint a csökkenés volt: a tavalyelötti márciusi 80 százalékos csúcs után tavaly márciusban a részvények alig több mint 70 százaléka volt külföldi kézen, s ez mára is csak 73 százalékig növekedett.

A kisbefektetők részesedése az 1998 végi csúcs után ? ekkor a papírok több mint 10 százaléka volt a háztartások birtokában ? 2000 elejéig közel megfeleződött. Mikor azonban 2000 elején csúcsra jutott az index, a trend megfordult, és elkezdtek vásárolni: a folyamatosan csökkenő árak mellett végigvásárolták a 2000. évet. A tavalyi év elején azonban elunni látszottak a veszteséget, és azóta ismét nettó eladók a háztartások.

A tavalyi utolsó negyedben az áremelkedés jóvoltából 444,1 milliárd forinttal nőtt a tőzsdei részvények piaci értéken számított állománya, mely 2848,8 milliárd volt december végén. A kisbefektetők a II. negyed 9,5 milliárdja után 14,5 milliárd forint értékben voltak nettó eladók. A kezükön levő állomány értéke a hossz miatt azonban 19 milliárddal nőtt. A külföldiek 21 milliárd forint értékben voltak nettó vásárlók, a nem pénzügyi vállalatok pedig 7,9 milliárd értékben vettek több részvényt annál, mint amit adtak. A pénzügyi vállalatok (bankok, lízingcégek, befektetési alapok) nettó eladók voltak.

Az állampapírpiacon ? ahogyan az az ÁKK adataiból és a szinte folyamatos hozamcsökkenésből látszott ? a külföldiek ismét jelentős mennyiségű papírt vettek: a szeptember végi 978 milliárddal szemben az év végén már 1118 milliárd forintnyi állampapír volt a tulajdonukban ? ez rekordnak számít. Mivel azonban a nettó kibocsátás 3,4 százalékkal növelte meg a teljes állományt, és a hazai pénzügyi vállalatok is 106 milliárd forinttal több állampapírt tartottak az év végén 18,9 százalékra növekvő részesedésük nem éri el az eddigi legmagasabb értéket: júniusban 19,2 százalék volt külföldi kézen. A nem pénzügyi vállalatoknál levő állomány 33,1 milliárd forinttal csökkent, e szektor részesedése öt éve volt utoljára 5,5 százalékos (az 1999. szeptemberi csúcson még 10 százalékkal rendelkeztek).

Az állampapír-állományon belül 8,8 százalékkal nőtt a kibocsátott kincstárjegyek és 2,8-del a kötvények értéke, míg az MNB-kötvények állománya 7,2 százalékkal csökkent.

Ács Gábor