Fél százalékpontos kamatvágás

Újabb 50 bázisponttal, 9-ről 8,5 százalékra csökkentette alapkamatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Noha több elemző is a pénteki, előrejelzéseknél hajszállal gyengébb inflációs adat és a tegnapi fizetési mérlegkorrekció után úgy gondolta, hogy az MNB óvatosságból csak 25 bázisponttal csökkenti majd irányadó kamatát, nagy meglepetést nem okozott a döntés. A központi bank indoklása szerint a forint közelmúltbeli erősödése túl szigorúvá tette a monetáris kondíciókat, így lehetősége nyílt az MNB-nek arra, hogy lazítson monetáris politikáján.

Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő munkatársa úgy véli, teljesen érthető és racionális volt az MNB lépése. A jegybank inflációs céljaihoz megfelelő a forint árfolyama, további erősödést nem tart szükségesnek. Ezt pedig a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik jelezni. A kötvény- és pénzpiacokon nem is okozott különösebb mozgásokat a jegybank döntése.

Az árfolyamokba már korábban valamivel több mint 25 bázispontos csökkenés épült be.

A monetáris tanács tegnapi ülésének másik fontos napirendi pontja az inflációs jelentés elfogadása volt. A jegybank elégedett a fogyasztói árindex eddigi alakulásával, ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy az elmúlt fél év során bekövetkezett mérséklődés részben a monetáris politika hatáskörén kívül eső tényezőknek köszönhető. Ebbe a körbe tartoznak az élelmiszerárak és a világpiaci olajár. Ez utóbbinál a jegybank inflációs előrejelzéseinek meghatározásakor még 24 dolláros hordónkénti árral számoltak.

A monetáris tanács a legfrissebb tapasztalatok alapján úgy látja, hogy a kívántnál kisebb az inflációs várakozások gazdasági folyamatokra gyakorolt hatása. Az idei év első felében a központi bank az infláció további dinamikus csökkenésére számít, míg a második fél évben megáll a dezinflációs folyamat.

A hivatalos inflációs célkitűzés 2002. december/2001. december esetében 4,8, míg 2003 végére 3,3 százalék, fenntartva a megszokott +/-1 százalékos toleranciasávot.

Lukács Ádám